Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
20 tett cselekvények minőségéből vagy az elkövetés módjából vagy az eset egyéb körülményeiből kitűnik, hogy a tettes javithatatlan és mások életére vagy jólétére nézve rendkívüli mértékben veszélyes. E szabály mind a visszaesés, mind a bűnhalmazat esetére kiterjed. 100 d §. A bűnhalmazat és visszaesés eseteinek megállapítása szempontjából a kísérlet, oly esetben, a mikor büntetendő, a befejezett cselekvénynyel egy tekintet alá esik. 23. czikk. A 113. §. helyébe a következő lép: 113. §. Az indítványozásra rendszerint a sértett fél van jogosítva. Ha a sértett fél 16. évét még nem töltötte be, akkor az indítványozásra helyette törvényes képviselője vagy szülője van jogosítva. Ha a sértett fél 16. évét betöltötte, de még nem önjogú, vagy ha kiskorúsága meghosszabbíttatott, akkor az indítványozásra úgy a sértett fél, mint törvényes képviselője vagy szülője jogosítva van. Ha a sértett fél pazarlás miatt van gondnokság alá helyezve, akkor vagyon elleni bűncselekvények esetében az indítványozásra úgy a sértett fél, mint törvényes képviselője, vagy szülője vagy önjogú gyermeke vagy házastársa, egyéb bűncselekvények esetén pedig csupán a sértett fél van jogosítva. Ha a sértett fél elmebetegség miatt van gondnokság alá helyezve, akkor az indítvány megtételére törvényes képviselője, szülője, önjogú gyermeke vagy házastársa van jogosítva. Ez a szabály akkor is áll, ha a sértett fél elmebeteg, de nincs gondnokság alá helyezve, vagy ha a sértett fél egyéb betegség miatt képtelen az indítvány megtételére. Ha a sértett fél egyéb okból mint pazarlás vagy elmebetegség miatt van gondnokság alá helyezve, akkor az indítvány megtételére úgy a sértett fél, mint törvényes képviselője vagy szülője vagy önjogu gyermeke vagy házastársa van jogosítva. 20
