Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
38 Az egyesített mellékdolog tulajdonát tehát megszerzi a fődolog tulajdonosa, de vájjon birtokát is? Föltéve, hogy a fődolog a tulajdonos birtokában van, úgy elképzelni is lehetetlen, hogy ugyanez a dolog birtokát is ne szerezte legyen meg. Mégis a tervezet 505. és 506. §§-ainak szigorúbb interpretati ója ily képtelenség kimagyarázását is lehetővé teszi. Lássuk ezt egy példán. Elromlott órámat az órásnál hagyom kijavítás végett. Az órás azt annyira romlottnak találja, hogy a régi szerkezetet újjal cseréli fel. A javítás elkészülvén, kérdés, kié lett az órámba helyezett új szerkezet ? Megszereztem-e azt még annak átvétele előtt9 A szerkezet tulajdonát a tervezet 619. §-a szerint kétség kívül. Hát a birtokát? Mielőtt e kérdésre válaszolnám, meg kell jegyeznem, hogy a tervezet szerint órámnak akkor is birtokosa maradtam, midőn az javítás czéljából az órásnál volt. Ha erre vonatkozólag az 510. § némi kétséget hagyna, eloszlatja azt az e § indoklása (II. le. 79. 1.). E szakaszban feltételezett viszonyra nézve az indoklás szerint az a döntő, hogy az, a ki a birtokot más helyett gyakorolja, a tulajdonképeni birtokos ellenében ne követelhesse a birtok megtartását. Az órámnak tehát az egész javítási idő alatt birtokosa maradtam. A javítás bevégezte után az órámmal egyesített új kerekek, rugók, általában véve az óraszerkezet tulajdonát is megszereztem a tervezet 619. §-a szerint, de nem azok birtokát, miután az azok feletti tényleges hatalmat saját cselekményemmel még meg nem szereztem, azokat sem át, sem el nem vittem, sem őrizetem alá nem vettem. Beáll tehát az az elképzelhetetlen anomália, hogy daczára annak, hogy az órának birtokosa vagyok, annak szerkezete nincsen birtokomban. De hát az óra tényleges átvételéig kinek birtokában van a szerkezet? Alig merem kimondani, hogy a tervezet birtoktana alapján alighanem az órást kellene annak birtokosául tekinteni. Ezek után áttérek az ingatlan dolgok occupatio utján való szerzésére. A «tervezet a birtokszerzéshez itt is ugyanazokat a kellékeket kívánja, mint az ingó dolgoknál. A fősúly itt is a dolog feletti tényleges hatalomnak egyoldalú cselekménynyeli megszerzésére esik, kiegészítve a közvetlen apprehensióval. Ez utóbbi fogalmát a következőkép állapítja meg az 506. § 2. része: «Egyoldalú cselekmény által különösen megszerzi a birtokot, a ki az 190