Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
si desierimus eam persequi, desinere nostram esse et rursus fieri occupantis: itaque si per hoc tempus quo eam persequimur, alius eam ceperit eo animo, ut ipse lucrifaceret, furtum videri nobis eum comisisse. De eltekintve a római jogászok felfogásától, maga a tervezet is több helyen ellentmond az 506. § és az indokolás közvetlen apprehensiójának. A 618. § szerint «ha a tulajdonos, vagy az, a kit az elválasztás után a termények vágj7 egyéb alkotórészek tulajdona megillet, ezek elsajátítását más valakinek megengedte, ez a tulajdont az elválasztáskor szerzi meg, ha a dolog birtoka is át volt neki adva, ellenesetben csak a birtokbavételkor.» Tehát a haszonélvező, haszonbérlő a gyümölcs tulajdonát és a dolog természeténél fogva annak birtokát is már a puszta separatio által megszerezte, a nélkül, hogy neki ehhez a közvetlen apprehensiót kifejező per- ceptióra is szüksége lenne. De ha egyrészről az «őrizet alá vétel» és «elvitelben» nyilatkozó közvetlen apprehensio a birtok egyoldalú megszerzéséhez igen sok esetben nem is szükséges, másrészről az némely esetben nem is elégséges. Kitűnő példa erre a tervezet 613. §-a, mely szerint, ha a kincset olyan valaki találta, a ki elrejtett dolgok keresésére fel volt fogadva, találónak (tehát birtokosnak) azt kell tekinteni, a ki felfogadta.» Ebben az esetben tehát a találó közvetlen apprehensiója, valamint a tervezet 506. § és annak indoklása daczára sem lesz birtokossá. Megjegyzendő, hogy a tervezet fentebb idézett 618. § alapján való birtokszerzés már csak nehezen illeszthető be az 505. és 506. §§ keretébe. E §§-ban ugyanis, mint ismételten ki lett emelve, egyoldalú cselekmény, nyilvánvalóan a szerző egyoldalú cselekménye által megszerzett, illetve elnyert tényleges hatalomról van szó. Ellenben a fáról leesett gyümölcs birtoka a puszta separatio által szereztetvén meg, az a birtokosé lesz már akkor is, a midőn ennek még a separatio tényéről sem volt tudomása, tehát arra, hogy egyoldalú cselekménynyel a gyümölcsöt magához, vagy őrizet alá vigye vagy elvigye, még nem is gondolhatott. Ugyanez mondható a birtokos házán kívül, pl. a legelőn tartózkodó házi állatok szaporulatáról. A növedékre való birtok evidens, bár a szerző a birtok megszerzése iránt semminemű cselekményt nem tett. így Gaius L. 28 pr. D. 22,136 188
