Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]

*egy jogi intézmény ily mérvű fejtegetése és megbeszélése nem járhat a nélkül, hogy a vonatkozó elméletek minden ellentétes­sége mellett is, maga az intézményre vonatkozólag bizonyos tisztnltabb, fejletteb communis opinio ne keletkezzék. Ez az ör­vendetes jelenség tapasztalható a birtoktannál is. Az egymásra következő birtokelméletekben folytonos és fokozatos haladás je­lentkezik, egészen új kérdések merülnek fel és oly kérdéseknek tulajdonítanak fontosságot, a melyekre azelőtt alig reflectáltak ; viszont pedig tárgytalanná válnak és elejtetnek oly kérdések, a melyeket a régebbi irók szőrszálhasogató pontossággal fejteget­tek. Hogy példákkal éljek, ki törődnék ma már a «civilis» és «naturalis» possessio hajszálfinomságú distinctiójával, avagy a birtoklásnál szükséges animus belső psychologiai tartalmának minősítésével, avagy a leszármaztatott birtok csaknem megfejt­hetetlen theorémáival, a melyek pedig mindmegannyian Sa- vigni legrészletesebb fejtegetéseinek tárgyát képezték. Ellenben fő fontosságúvá vált pl. a «successio» kérdése, a melyet pedig még Savigni nagyon sommásan intézett el stb. stb. De mielőtt munkám tulajdonképeni tárgyához fognék, a legfontosabb birtokelméletekkel kívánok röviden foglalkozni. Savigny szerint a birtok a dolog feletti tényleges hatalom tulajdonosi akarattal.* A birtoklásnál tehát két alapvető elemet külömböztet meg, u. m. a dolog feletti tényleges (objectiv) hatal­mat, a melyet corpusn&k nevez és egy belső, subjectiv akaratot, autre. Új birtokelméletének felállításánál Ihering többek között e §-ra is támaszkodik. L. Über den Grund des Besitzschutzes (2. kiad. 1869) 52. oldal. A régebbi franczia birtokirodalomban különösen említendők. Van Wetter: Traité de possession en droit romain (Paris, 1868), Folle- ville: Traité de la possession des meubles et des titres au porteur. {Paris, 1875.) Philippoteaux: De la possession en droit romain et en droit fran^ais. (Paris, 1873.) Aujay: De la possession en droit romain et des actions possessoires en droit írangais. (Paris, 1876.) Az olasz jogirodalom ide vágó termékei közül lásd: Tartufari della acquisizione e della perdita dei possesso. Milano vol. I 1887 vol. II 1888. A legújabb termékek közül említendő Berta: Appunti sulla distinzione fra possesso e detentione in diritto Bomano. Bern. Diss. 1893. Különösen pedig Scillamá sisteina generale del possesso Genova 1895. * L. Savigny i. m. ehhez Vécsey a római jog institutiói megfelelő fejezete. 5 157

Next

/
Thumbnails
Contents