Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]

31 tené, de másfelől kétségtelenné tenné a javító rendszer hiányát különleges ellenszerekben. Valamint az orvosi tudomány, ha valamely baj kutforrásának felismerésére vagy betömésére nem képes : az egész organismus ellentálló erejének fokozására kell, hogy szorítkozzék: úgy a bűnös egyén lelki orvosa sem része­sítheti más elbánásban a gyilkost, mint a tolvajt, az uzsorást, mint a gyujtogatót, az okirathamisítót, mint a nemi erőszak el­követőjét, azokat, kik gonosz szándékból és azokat, kik gondat­lanságból vétkeztek. Nem is rendelkezik más eszközökkel, mint a milyenekkel egyik ember a másikra hatni tud, sőt éppen an­nál a körülménynél fogva, hogy az elitéit mesterséges elszige­teltségben, kiragadva a világ küzdelmeiből, kerül a végrehajtó közeg elé: ez utóbbinak le kell mondania a nevelés legfonto­sabb segédeszközeiről. Csak az intellektusra hathat. Az akaratra már nem. Minden cselekménynél és ennélfogva a bűncselek­ménynél is, a tettes a belseje és a külvilág közötti összhang lé­tesítésére törekszik. Az ösztön vagy hajlam érvényesülésért küzd. Kiirtására a világ semmiféle hatalma nem képes. Az em­beri lélek belsejében fakadó ezt a folyamot csak szabályozni le­het, nem pedig megállítani. Ellenkező képzetek vagy keresztező hajlamok a helyes mederbe terelhetik az uralkodó hajlamot, különösen arra bírhatják az egyént, hogy ne törvénytelen, ha­nem törvényes, ne erkölcstelen hanem erkölcsös úton elégítse ki vágyait. A nevelés feladata, a fiatal lélekben a nemes vágya­kat felkelteni és különösen oda hatni, hogy az egyén minden cselekményénél ugyanakkor, midőn ösztöneinek kielégítésére törekszik, egyúttal azokhoz a szabályokhoz alkalmazkodjék, me­lyeket a társadalom, az erkölcs, a vallás, az állam felállít. Gon­doskodnia kell neki arról, hogy az ösztönszerű cselekvéssel kapcsolatos gyönyör érzetét ellensúlyozza a tudat, hogy bizo­nyos szabályok ellen vétene, melyeket tiszteletben tartani meg­szokott. Mindezt tanítani lehet, de többet nem. Az akarat kép­zése, annak a tehetségnek kifejlesztése, mely a különböző kép­zetek tusájában az egyik vagy másik irányban dönt, az élet feladata. «Velle non discitur» mondta már Seneca. A bűncselekmény elkövetésének oka lehet az ösztön rend- kivüli hatalma, vagy a visszatartó motívumok, vagy végre az akarat gyöngesége. A tiltó szabályt rendszerint ismeri a tettes, 131

Next

/
Thumbnails
Contents