Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]
29 nevező új irány a romlásnak indult bűnösökkel szemben a büntetés fogalmát a javítással helyettesíti, talán nem hiábavaló dolog annak elfogulatlan kutatása, vájjon a szabadságvesztés büntetések végrehajtásának bármily módjánál lehet e okszerűen és rendszerint a’tettes javítására számítani. Csak ismételhetem. A javítás nem lehet fő-czélja a büntetésnek, s ennélfogva a szabadságvesztés büntetésnek sem. Az állam, mely a társadalmi rend s ennélfogva saját fennállását fenyegető cselekményeket meg nem tűrhet, azok elkövetéséhez bizonyos baj bekövetkezését kell hogy kapcsolja, és a tettes fájdalmas érintésétől nem tartózkodhatik. A büntetés Meduza-arczából semmiféle haladás nem lesz képes a rideg vonásokat teljesen eltüntetni. De ettől egészen különálló kérdés, vájjon a szabadságvesztés büntetés végrehajtása, megtorló jellegének épségben tartása mellett, nem nyujthat-e módot javító befolyások érvényesülésére. Azért, mert a büntetés főezélja a jogrend fentartása a cselekmény megtorlása által, mért ne törekedhetnék az állam más jótékony hatás előidézésére is, ha ezt a főczél megvalósításának koezkáztatása nélkül teheti. Kórházakat — úgymond Macaulay'*' — a betegek gyógyítására és nem az utczák díszítésére szoktak emelni. A ki feláldozná a beteg egészségének helyreállítására irányuló tekinteteket az építészeti hatás pompájának, és rossz levegőben helyezné el az épületet, csakhogy hatalmas homlokzatot szerezzen egy nyilvános térnek, a ki kelleténél magasabb, vagy alacsonyabb hőmérsékletet idézne elő a szobákban, mert oszlopok, csarnokok és ablakok elhelyezésével gyönyörködtetni akarja a járó-kelőket, minden tekintetben képtelen dolgot mívelne. Másrészről, ha tényleg a kórház, főczéljának minden sérelme nélkül, a főváros díszévé tehető esztelen dolog volna azt elmulasztani. A kérdésnek elfogulatlan fejtegetése annál kívánatosabb, mert a javító irányzatok szemmel látható hajótörése épen az ellenkező áramlatnak előtérbe nyomulását segítette elő, és Mittélstádt-nek feltűnést keltő röpirata óta bizonyos ellenszenv is mutatkozik egy büntetésnem iránt, melyet a bűnös erkölcsi javítására törekedvén, elkényezteti őt, a helyett, hogy nevelné. Ezt túlzásnak tartom. Ha a javítórendszer nem is tudta megakadályozni, de azért nem okozta a visszaesést. Az emberiség rend- * Gladstone on church and state, Tauchnitz edition III. 314. 1. 129
