Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
93 azonban ő sem birt bennem azon meggyőződést kelteni, hogy ezen intézkedések mellett a biztosító érdekei is meg- óva volnának. Azon magában véve helyes iparkodás, hogy a közönség megtévesztések és visszaélések ellen oltalmaztas- sék,nem mehet odáig, hogy a biztosító felelősséggel tartozik az ügynök minden cselekményeiért és ez által önkényének is kiszolgáltassák. Már a különböző ügynökcategoriáknak a megállapítása is nézetem szerint téves. A javaslat ugyanis csak vezérügynököket és ügynököket ismer, mely utóbbiak alatt az idevaló intézkedések struktúrája szerint csak a helyi ügynököket lehet érteni, pedig ezeken kívül vannak itt még az úgynevezett futó-ügynökök, kik sem az egyik, sem a másik categoriálioz nem tartoznak ugyan, de azért az ügynöki organizmusban nagy fontossággal bírnak; vájjon ezeket is, kik esetről-esetre csakis provisió- jukért dolgoznak, vájjon ezeket is akarja-e a javaslat az ügynöki hatáskörrel felruházni? A javaslat 28. §-a szerint, úgy látszik, hogy igenis akarja ily hatáskörrel felruházni. Ámde lehet-e ily ügynököt, a ki talán csak egyetlen egy biztosítási ajánlatot mutat be a társaságnak és a provisió vétele után eltűnik látbat- lanúl a tömegben, a ki tehát semminemű relatióban nem áll a társasághoz, lehet-e ilyen ügynököt a biztosított által tett mindennemű közlések és jelentések átvételére a biztosítót prajjudi- cáló következménynyel feljogosítani. Lehet-e ily ügynököt az időszakonként fizetendő díjak felvételére feljogosítani? Azt mondja Beck Öméltósága, hogy hiszen mindezen bajoknak egy oly tartalmú körözvénynyel, melyben a feleknek tudomására hozatik, hogy az illető ügynök nem' bir az említett jogosítványokkal, elejét lehet venni. Ámde kérdem, mily czélja legyen oly intézkedésnek, a mely keresztiilvihetetlen és melyet a biztosító illusoriussá tenni kénytelen ? Vagy talán azon eszme vezérli itt a törvényhozót, hogy az ily ügynökök a biztosítási organizmusból egyáltalán kirekesztendők? Ámde nem szabad elfeledni, hogy Magyarország 17 milliót tevő lakossága közül csak lV2°/o van életre, csak 8°/oo van baleset ellen és hogy a biztosításra alkalmas és arra szoruló tárgyaknak csak fele van tűzkár ellen biztosítva. Gazdasági életünk ezen fontos ágának felvirágzása érdekében nem hasznos és üdvös-e, oly körülmé93
