Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
76 akként magyarázta, hogy a magyar biztosító társaságoknak, noha Magyarországon törvényesen megalakultak, csak akkor lehet Austriábau üzemüket folytatni, ha erre külön concessiót nyernek ; holott nálunk az osztrák vállalatoknak már azon tény által volt megadva a facultas agendi, hogy Ausztriában törvényesen fennállanak. Még rosszabbra fordult ezen viszony az 1896-iki osztrák biztosítási rendelet alkotása óta. A regulativum 39. §-a szerint ugyanis az osztrák belügyminisztérium által kirendelt szakértők jogosultak, a magyar társaságok vezérügynökeitől a Magyarországon levő központi intézet mindama könyveit és föl- jegyzéseit követelni, melyeket az osztrák felügyelő hatóság az osztrák üzlet felülvizsgálatához szükségesnek tart. Mi következik mindebből ? Mindenek előtt az, hogy a külföldi társaságokat is lehet belföldön hatályosan ellenőrizni; példa erre az osztrák rendelet, mely nem riad vissza attól sem, hogy ott, hol szükségesnek tartja, átnyúljon a felügyelettel a külföldi társaság anyaországába. Igaz, hogy az 1899. évi XXXIX. t.-cz. által elejtetett ugyan Magyarországgal szemben a külön engedélyezés föltétele, de az elébb említett egyéb intézkedéseket illetőleg, csakis elvben és csak annyit engedtek, hogy az esetre, ha nálunk hatályosabb állami felügyelet és ellenőrzés honosíttatik meg, Ausztria is hajlandó lesz a maga részéről mérvadónak tekinteni azon ellenőrzést és felügyeletet, melyet a magyar hatóságok a magyar társaságok fölött gyakorolnak; vagyis más szóval, ha mi a laisser faire azon módja mellett továbbra is megmaradunk, a melynek kereskedelmi törvényünkben hódolunk, akkor Magyarország továbbra is az Eldoradóját fogja ugyan képezni a külföldi társaságoknak, de a mi társaságainknak a működést Ausztriában lehetetlenné fogjuk tenni, mert hogy legyenek képesek a mi társaságaink itthon az osztrák regulativum követelményeinek eleget tenni akkor, midőn Magyarországon egy egészen más, még pedig egy oly törvény uralma alatt állanak, mely egynémely általános normativ szabályon kívül semmiféle hatályosabb felügyeletet és ellenőrzést meg nem állapít és a vállalatok szabadságának oly tág tért enged ? És ha a t. előadó úr mind a mellett azt állítja, hogy a kereskedelmi törvény mai álláspontja a külföldi társaságokkal 76
