Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
60 ságát megokolttá tenné. Én azt hiszem, hogy veszedelmes volna e helyütt e kérdés részleteinek vizsgálatába bocsátkozni, mert ez egyértelmű volna a vállalatok üzletének bonczolásával és sok oly részlet földerítésével, a mely a nyilvánosság kizárásával játszódott le. Ha nem is történtek volna nagy bajok, de úgy látjuk, hogy történhettek volna: már akkor is kötelessége az államnak megkeresni az eszközöket arra, hogy ezen bajoknak a lehetőségét is már csirájukban kiirtsa; ha pedig történtek, a mint hogy tényleg történtek — csak méltóztassék visszagondolni nem a 70-es évekre, hanem az utolsó évtizedre, sőt elég, ha a hazai biztosítási ügy utolsó öt esztendejét vizsgáljuk ■— akkor kétségtelen kötelessége az államnak gondoskodni arról, hogy akár a biztosítottak érdekében, akár a részvényesek vagy a szövetkezők érdekében, akár más érdekeltek kedvéért, olyan intézkedéseket alkosson, a melyek, ha nem is fogják teljesen lehetetlenné tenni a hasonló bajokat, mert hiszen törvénynyel minden hajt eleve kizárni nem lehet, de igen sok visszaélést csirájában fog már elfojtani. A magyar biztosítási ügy, az én nézetem szerint, épen azért nem fejlődött a kívánatos mértékben, mert a legtöbb' magyar vállalat nem volt képes azt a feltétlen bizalmat kelteni a közönségben, a milyent egy-egy hazai vállalat vagy példának okáért a német birodalom csaknem valamennyi német társulata, azért, mert állami felügyelet hiányában ki voltak és ki vannak szolgáltatva mindenféle aljas támadásnak, zsarolásnak és visszaélésnek a nélkül, hogy módjukban lenne ezekkel szemben oly hatásosan védekezni, a mint az a biztosítás ügye érdekében kívánatos volna. A «semper aliquid haeret» elvetői való félelem, a mely — nézetem szerint sokszor túlzott aggodalomból — a legszolidabb vállalatot is arra bírta, hogy teljesen alaptalan, gálád rágalom előtt meg-meghátráljon, sokkal többet ártott nekik, mint a mennyit bármilyen szigorú állami felügyelet árthatna. Svájczban pl. az efféle gálád támadásoknak a közönségre nem lehet hatásuk, mert a vállalat hivatkozhatik az államra és az állami hatóságok által közzétett adatokkal bizonyíthatja nemcsak a maga igazát, de könyörtelenül leleplezheti azokat az élősdieket is, a kiknek eddig, fájdalom, sokkal nagyobb hatásuk volt biztositási ügyünkre, mint azt a kívül állók sejtik. És épen azért, mert a biztosítás egyike a legáldásosabb 60
