Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
48 és egy másik egészséges vállalattal fusionál, a biztosítottak érdekei meg lesznek védve. Ha ilyen fusió történik, a biztosítottnak jogában van az ügylettől visszalépni. Ebben az esetben azonban ismét a múltra vonatkozólag tett sajnos tapasztalatok alapján ki kell mondani, hogy a biztosítottnak ne legyen joga a különben őt teljesen megillető egész díjtartalékot követelni, hanem csak a díjtartaléknak egy jelentékeny részét, t. i. 75°/o-át és pedig azért, mert ha a visszalépés az egész díjtartalék mellett megengedtetnék, megeshetnék, hogy minden egészséges biztosított átvenné a díjtartalékot és az ügylettől visszalépne, mert bármely más intézetnél is biztosíthatná magát. Természetesen a beteg biztosítottak nem lépnének vissza, nem vennék vissza a díjtartalékot. így aztán az volna az eredmény, hogy a fusió teljesen lehetetlenné válnék. A reductiora nézve szintén tartalmaz rendelkezést a javaslat és pedig, ha a biztosítási vállalat a javaslat szerint biztosítási alapként kötelezőleg előirt 600,000 koronáig terjedő nyereségtartalékkal bir, akkor a vállalatnak meg van engedve, ha ezen alapot meghaladó alaptőkével alakult meg, hogy ezen többletre nézve reductiót eszközölhessen és pedig a részvényesek érdekében, mert ha annyira consolidálódott, hogy meg van minden tartaléka, esetleg nagyon nehezen tudná kamatoztatni a túlmagas tőkét. Még csak egynéhány fontos rendelkezésre akarok megjegyzést tenni. Először is a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezés szerint, ha a biztosított a szövetkezet tagjává válik, akkor a javaslat szerint csak a díj kétszerese erejéig legyen kötelezve. Indoka ennek az, hogy az ilyen szövetkezetek, mikor csődbe mennek, a biztosítás által tagokká vált biztosítottakat a biztosítási díj öt-tízszerese erejéig sikerrel megperelték. Hogy ennek a lehetősége ki legyen zárva, ezért intézkedik így a javaslat. Azt a fontos rendelkezést is tartalmazza a javaslat, hogy a szövetkezetnél fix díjak mellett is lehessen biztosítani, tehát a biztosított kizárólag a díjak fizetése mellett lép kapcsolatba a szövetkezettel, a nélkül, hogy annak tagjává válnék. Az ő viszonyát a szövetkezettel szemben kizárólag a biztosítási szerződés szabályozza. Miután a javaslat a szövetkezetektől minden tekintetben ugyanazokat a materiális garantiákat követeli meg, mint a részvénytársaságoktól, módot is kell nekik 4S
