Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
42 akkor a biztosított vagy fizet az ügynöknél és akkor ez a fizetés joghatálylyal nem bir, vagy nem fizet és akkor hatályát vesztette a biztosítási szerződés. Tehát bekövetkezik és nagyon gyakran bekövetkezett az az eset, hogy a biztosított, a ki a díjat lefizetni akarta, vagy tényleg le is fizette az ügynöki nyugta ellenében, kártérítési igényétől ezen az alapon elesett. Ezzel a felhatalmazással semmiféle veszély nem jár a biztosítási vállalatra nézve, mert ha az ügynök a vállalat bizalmát elvesztette, mindig módjában van a lejárat előtt értesíteni a biztosított feleket arról, hogy a lejárat alkalmával a díjat ne az ügynöknél fizessék ki, hanem csakis ő nála. Ez iránt gondoskodik a javaslat. Pontosabbak ennél azok a rendelkezések, melyek az ajánlat tartalmának kitöltésére vonatkoznak. Ezek a javaslat 26—28. §-aiban foglaltatnak. Az előadó úr azt mondja, hogy ő helyesli ezeket a rendelkezéseket, csakhogy kevesli azokat. 0 egyszerűen azt mondaná: hogy ha az ügynök dolusban van, az ügylet érvénytelen. Ez tetszetős alakban van mondva, de azt hiszem, hogy ily rendelkezés mellett nagyon sok visszaélésen nem lehetne segíteni, mert nemcsak akkor, ha az ügynök dolusban van, hanem igen sok más esetben is érvénytelenítendő az ügylet és sok más esetben van a biztosított érdeke veszélyeztetve. A 26. §. azt mondja: Ha a biztosítási ügylet a biztosított által kitöltött ajánlat alapján köttetett meg és ez az ajánlat olyan valótlan feleletet tartalmaz, a mely fontosságánál fogva a biztosítás elvállalására befolyással lehet, a biztosítási vállalat e körülmény miatt az ügylet érvényességét meg nem támadhatja, ha a biztosított bizonyítja, hogy a valótlan feleletet az ajánlat kitöltésénél közreműködött ügynöknek az ajánlatban foglalt homályos vagy határozatlan kérdés értelmének magyarázata alapján adta, itt tehát nem kell dolusnak fenforogni, ez mindjárt egy eset. Balog Arnold tagtárs úr azt mondta, hogy felesleges ez a rendelkezés főleg azért, mert a biztosítási vállalatok az ajánlatban a kérdéseket oly praseise és határozottan szokták megtenni, hogy ott egyáltalában homály és félreértett magyarázat nem lehet. Nézetem szerint ellenkezőleg áll a dolog. A biztosítási vállalatok legtöbbje, régebben valamennyi kivétel nélkül, újabban is igen sokan, különösen a külföldi vállalatok, 4-2
