Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
Dr. Beck Húgó úgy a biztosítási jogról irt tanulmányában, mint az 1894-ben közzétett első tervezetében küzdött úgy az engedélyezési rendszer, mint az állami beavatkozással kapcsolatos ellenőrzési rendszer ellen. Az engedélyezési rendszer szerinte czélszerütlennek bizonyult: mert nem az állam, hanem a forgalom igénye és a gyakorlati élet liatározza meg, hogy szüksóges-e valamely vállalat, vagy nem; mert továbbá az engedélyezés a közönségben bizalmat ébreszt olyan vállalatok iránt, a melyek állami engedély folytán a megbízhatóságnak és szilárdságnak látszatával bírnak, a mely bizalom gyakran vészes következményekkel jár, minélfogva az engedélyezési rendszer a gyakorlatban károsnak bizonyult. Úgyszintén küzd az állami beavatkozással kapcsolatos rendszer ellen is, mert az állam e mellett is mélyre ható befolyást gyakorol a vállalatok alakulására, szervezetére, vezetésére és kezelésére, s ezzel erkölcsi felelősseget vállal az intézetnek működéséért, mely felelősséget azonban el nem bírja, mert az ilyen beavatkozás és felügyelet sem képes az esetleges elbukást megakadályozni. Úgy a tanulmányok, mint az első tervezet állást foglal az állami felügyeleti s ellenőrzési rendszerrel kiegészített publicitási rendszer mellett. A tanulmányok szerint az állami felügyelet és ellenőrzés ne menjen túl azon a határon, mely a czél eléréséhez múlhatatlanul szükséges. Kell egy államilag szervezett szakbizottságot alakítani, a mely a felügyelettel és ellenőrzéssel megbízandó oly irányban, hogy annak hatáskörébe tartozzék annak megbi- rálása, hogy a biztosítási vállalat kimutatta-e a kellő biztosítási alapot; hogy a díjtartalék alakítására alapul vett elvek, dij- és halálozási táblázatok és kamatláb a tényleges viszonyoknak megfelelők és az elvállalandó kötelezettségek mindenkori teljesítésére elegendők-e ; hogy a díjtartalékok az előirt elveknek megfelelően gyüjtetnek; a törvényben megfelelő módokon elhelyeztetnek s tényleg megvannak-e; hogy a díjtartalékok kiszámításánál alapul vett helyes elvek idővel átalakítást és módosítást nem igényelnek-e és hogy a külföldi vállalatok a belföldi ügyleteknek megfelelő díjtartalékot a belföldön tartják-e elhelyezve. 5 5
