Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
arra, hogy az értekezlet elé terjesztett javaslatba belefoglaltatta az ügynöki kérdésnek szabályozását is és az értekezlet eredmé- nyeképen az előttünk levő tervezet sem vonta el magát ezen kérdés szabályozása alól. N agy és nehéz kérdés ez. Európaszerte úgy az elméletben, mint a gyakorlatban a leghevesebb vitákra adott alkalmat, a legkülönbözőbb felfogásokban részesült és a kérdésnek a megoldásától ma is annyira távol állunk, mint évekkel ezelőtt. A kérdés még nincsen kiforrva és radikális módon megoldani eddig még egy törvényhozás sem merte. A gyökeres megoldásra két mód van. Az első az, a mely az ügynököt csak közvetítőnek tekinti, minden rendelkezési, minden igérettevési jog nélkül, mely szerint csak az érvényes, a mit az ajánlattevő írásban közöl az ügynök útján a társasággal, de az a társaságot nem köti, a mit az ügynök akár szóval, akár írásban a társaság nevében kijelent és az sem bir jogi hatálylyal, a mit az ügynökkel az ajánlattevő közöl. Ez az összes belföldi és külföldi biztosító társaságok álláspontja. A második radikális megoldási mód az, hogy az ügynök a biztosító-társaságnak a meghatalmazottja, a kinek ténykedései és ígéretei a társaságot kötelezik és a kinek a tudomása egyenlő a társaság tudomásával. A két radikális megoldási mód között vannak közvetítő álláspontok, a melyek bizonyos cselekvőségek tekintetében az ügynököt a társaság, másokban a biztosított megbízottjának tekintik. Hogy ezek a kérdések nálunk még megoldva nincsenek, azt az utolsó magyar jogászgyűlésnek nagy vitái, a véleményezőknek, előadónak és a szakosztálynak eltérő véleményei tanúsítják. Az egyik véleményező az ügynök jogkörét a közvetítéssel kimerített- nek mondta. A másik és az előadó közvetítő álláspontra helyezkedtek. A szakosztály az outsider-indítványt tette magáévá, a mely az ügynököt kereskédelmi meghatalmazottnak tekinti és ezt az álláspontot fogadta el az értekezlet elé terjesztett kormány-tervezet is. Ugyanezeket az eltéréseket tapasztaljuk úgy a külföldön, 2 17 17
