Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
a bizalmat a biztosítási üzlethez s ily módon hasznára lesz magának a biztosítás eszméjének. A tisztességes üzletet pedig nem igen sújtja, mert hiszen a díjtartalék felett a biztosító vállalat nem rendelkezhetik, annak mindenkor épen és sértetlenül meg kell lennie. A német javaslat azt rendeli, hogy a külföldi biztosító társaságok a díjtartalék felét állampapirokban tartoznak elhelyezni. Az első Beck-féle tervezet ilyen rendelkezést nem tartalmazott. A második azonban úgy intézkedik, hogy úgy a belföldi, mint a külföldi életbiztosító vállalatok tartoznak a díjtartalékoknak legalább 00%-át magyar állampapirokban elhelyezni. Ez az intézkedés biztosítási és pénzintézeti körökben sok aggodalomra ad okot és megtámadtatásoknak van kitéve. Én ezen aggodalmakat nem osztom. Azt ugyan én is látom, hogy ennek a kényszerintézménynek a biztosítási üzlet czéljaihoz és a biztosítás eszméjéhez semmi köze nincsen és hogy azt semminemű ellenőrzési vagy felügyeleti érdek szükségessé vagy megokolttá nem teszi. De ha fontos állami érdek követeli meg azt, hogy a magyar állampapíroknak biztos és nagy vevőközönség teremtessék, úgy miért ne szolgáljanak ezen érdeknek a biztosító társaságok, ha ez sem nekik, sem a biztosító közönségnek ártalmára nem válik? Sőt azt a kényszert a külföldi vállalatokkal szemben hasznosnak is tartom a tekintetben, hogy ezzel a külföldieket is arra szoríthatjuk, hogy ők is szolgáljanak közvetlenül is magyar állami czélokat. Túlszigorunak tartom azonban a tervezetnek azon intézkedését, hogy az életbiztosítási díjtartalékok elhelyezésének csak négy módját engedi meg, még pedig: magyar állampapírokba, a magyar állam által kamataikra nézve biztosított értékpapírokba és a phylloxera álal elpusztított szőlők felújítása ezéljára kibocsátott kötvényekbe s bizonyos záloglevelekbe; és a vállalatok saját kötvényeire adott előlegekbe vagy kölcsö- nökbe. Az első tervezet is ebben a keretben mozgott, csak még értékpapírokra engedett zálogkölcsönöket. Az osztrák regulativum nyolcz módot engedélyez. A fentie15 15
