Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)

Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]

101 sát, az állampénztárnak pedig szabadságában állana ezen ösz- szegekért államkötvényeket vásárolni. Ugyancsak aggodalmat keltő körülmény az, hogy a 14. §. a díjtartalékok elhelyezésére megengedett értékek közül a zálog­levelek zömét végkép kirekeszti és hogy a 61. §. elrendeli, hogy a már elhelyezett régi díjtartalékok az új elvek szerint 3 év alatt teljesen átalakíttassanak. Ez azt eredményezné, hogy az átala­kítás foganatosítása végett nagymennyiségben eladásra kerülő záloglevelekben óriási árfolyamlianyatlás állana be, mely kö­rülmény nagy gazdasági válságot idézne elő. Ennek elkerülése végett meg kellene engedni, hogy az eddig gyűjtött díjtartalékok a régi elhelyezés alapján megmaradhassanak és kimondani, hogy a törvénynek a díjtartalékok képzésére vonatkozó intézkedései csak a jövőre bírjanak hatálylyal, a mi annál könyebben tehető, mert nálunk a díjtartalékok elhelyezése körül eddig is a kellő körültekintés és gondosság alkalmaztatott. Ezen kérdéssel foglalkozva, csak egyszerűen fel akarom említeni a tervezetnek mások által részletesen kifejtett azon hibáját, hogy nem tesz különbséget életbiztosítási és egyéb díjtartalékok között. Áttérve a tervezetnek az ügynöki kérdést szabályozó aynagi részére, miután a t. előadó úr a tervezetnek ezen intézkedé­seit kimerítően és felfogásommal egyezően bírálta, csak röviden kívánok foglalkozni a 25. és 28. §§-ok azon rendelkezéseivel, melyek az ügynököt felhatalmazzák arra, hogy a visszatérő időszakokban fizetendő biztosítási díjat a biztosítottól saját nyugtája ellenében fölvehesse. Nem áll arányban ez ekként elérni remélt czélnak jelen­téktelensége a tervbe vett rendszabálynak óriási kártékony hord- erejével és nem volna sem méltányos, sem eszélyes egyes, szór­ványosan tapasztalt ügynöki visszaélések miatt oly intézkedést törvénybe iktatni, mely a biztosítási magánvállalatok főéletfel- tetelét: a díjbevételeket illusoriussá tenné; ez épen annyi volna, mintha a hajótörések elkerülése végett magát az egész tengert akarnók lecsapolni. A szóban forgó intézkedés gyakorlati szüksége ellen csak azt kívánom felhozni, hogy a biztosított feleknek még a legmű­veletlenebb eleme is tájékozva van aziránt, hogy csak a társaság 101

Next

/
Thumbnails
Contents