Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Králik Lajos: A magyar általános Polgári Törvénykönyv 991. §-ához: Illetlen befolyás [183., 1901]
15 intrikussal, a hatalmassal szemben, akkor az ilyen szabályozás méltán aggodalomra adna okot. De az illetlen befolyással szemben védelmet csak az kap, a ki befolyás alatt állott, a ki bízott, a kinek tudatlanságát, félénkségét felhasználta egy nagyobb intelligentia és ezt a bizalmat bizonyítani kell a bíróságnál;. Igaz, hogy a befolyás, a bizalmi állás végig vág a jog minden alakulatán; nemcsak a szüle áll ily viszonyban gyerekével; az ügyvéd cliensével, az orvos patiensével; találni bizalmi állást bármely ügyleteknél előforduló személyeknél az ágensek, megbízottaknál. Oly messze megy, mint a bizalom maga. A hol bizalmat nyújtottak és visszaéltek vele. Azonban mégis mindenütt kell a bizalom, és annak igazolása; a mivel eleje vétetik annak, hogy rossz speculatio, minden meggondolatlan tény reparati ója is alája essék. És nagyon is figyelembe jön, hogy a jogügylet megáll, ha a megtámadott kimutatja, hogy a mi történt, tisztességesen, jóhiszemben történt, úgy mintha idegenek között történt volna. Ezzel lehetetlenné van téve a rosszhiszemű speculatio erre a kifogásra. — Különben a kifogás élő jog Angliában; évszázados, és nyomát se találtam ott annak, hogy a jogi bátorságra veszélyes volna. Francziaországban is megvan, noha más név alatt; a bírósági gyakorlat ott egyik fő büszkesége, hogy a szabad akaratot bármiféle befolyással szemben megvédje. Ott majd a római jog inofficiosus ügylete, majd captation, suggestion, kerítés, majd «szabad akarat hiánya» alatt ismerik és tartják tiszteletben. A magyar jog szempontjából, fájdalom, nem találok hasonló jelenségeket. Alig van döntvényünk, mely a kérdés lelkét érintené. Mintha a magyar bírói gyakorlat meg volna babo- názva a létrejött jogügylet által; legfölebb elmegy a tévedés, megtévesztés és félelem kifogásáig, ezt is azonban mindig concrete értve, azaz, meg kell lenni és bizonyítva kell lenni a causalis nexusnak a jogügylet és a tévesztés, erőszak között. Pedig világos, miszerint kívánatos, hogy a szerződések kötésénél a felek jogaikat és kötelezettségeiket szabadon megfontolják és e szerint cselekedjenek. A hol ez nincs meg, a kiskorúnál, részeg embernél, elmegyöngénél, a szerződés megdől. És ugyanezen elvnél fogva meg kell dőlnie a lelki kényszer, az illetlen befolyásnál, kivált ha azt a másik fél alkalmazta. Legújabb törvényhoz sunk az uzsoraügyletet akkor is megengedi 83
