Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Králik Lajos: A magyar általános Polgári Törvénykönyv 991. §-ához: Illetlen befolyás [183., 1901]
teszik az adásvételt. 1871-ben felebbviteli fokon kimondatott, «hogy, ha egy ügyvéd és záloghitelező... a zálogadóstól kap jogot, és az adós szerény körülmények között él, minden jogi tanács nélkül, akkor a záloghitelező dolga bizonyítani az ügylet tisztességét, azt, hogy jogos és tisztességes a transactio». Hasonlag, ha adásvételt csinálnak aránytalanul csekély vételár mellett és az eladók nagy nyomorban vannak és minden hivatásszerű segédlet nélkül, kivéve a vevőnek ügyvédjét, kötik a vételt, akkor a bíróságok szerint «ezek a körülmények bizonyítják, hogy ezen vételnél az eladók nyomorából hasznot csináltak» és a vétel félretétetett. Sőt azt is kimondták az angolok, hogy ahhoz, mikép equityben az adásvétel megálljon, szükséges, hogy «a felek között bizonyos észszerű foka az egyenlőségnek» legyen meg. Ezt a dictumot azonban csak abban a terjedelemben lehet elfogadni, hogy a hol nagyon szembetűnő egyenlőtlenség van a felek társadalmi állása és intelligentiája között, avagy ha a transactio az egyiknek nyomorából ered és oly természetű, hogy bizonyos fokig őt aláveti a másik hatalmának, a bíróság hajlandó elfogadni bármi gyanús körülményt a szerződés kötésénél és sokkal inkább fogja követelni a szerződés kielégítő magyarázatát, mint az esetben, ha a felek oly lábon állanak egymáshoz, hogy egyenlően értik meg érdekeiket a szerződés tárgya körül. A helyes doctrinát jól fejezi ki az indiai szerződési törvény 25. §. 2. «Az egyezmény, a melyhez az ígérő szabadon adta beleegyezését, nem támadható meg pusztán azért, mert az ellenérték nem megfelelő; azonban a vételár aránytalanságát a bíróság figyelembe veszi azon kérdés megállapításában, szabadon egyezett-e bele az ígérő». így egy vételt, melyet aránytalan csekély ár mellett egy alacsony állású kötött, fen- tartott a Chancery felebbviteli bíróság és a Lordok háza, mert kitűnt, hogy az eladó szabadon ment bele, és szabadon határozta el, hogy hivatásszerű tanácsost el nem fogad. Bezárom az angol jog ismertetését. Pollock-ot követtem benne, mert Pollock a kötelmi jog terén elsőrendű iró. Bómai jogtudományt egyesít angollal; Savigny tanításának meghódol és hasznosítja az angol jogban. Műve előszavában Savigny halhatatlan érdemeiről szól. Bizalmat keltő auctor. Azért is őt 1» 81
