Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)

Tarnai János: A koronaügyészi hivatal [182., 1901]

8 sabb concludentiával jelzi, hogy ott nem a vád talál elintézést, és hogy a koronaügyészt nem tekinti vádlónak. Ez a perrendtartás álláspontja. Ezt kellene követnünk még akkor is, ha ellenmondás léteznék a régi (szervezeti) és az új törvény között. De nézetem szerint ily ellenmondás nincs is. Semmi kétségem az iránt, hogy a törvényhozás már a szerve­zeti törvény alkotásakor úgy contemplálta a curiai törvényke­zést, a mint azt a B. P. megvalósította s hogy a koronaügyész­nek bűnügyekben lényegileg azt a hatáskört akarta juttatni, a melyet mi vitatunk. Ezt kívánom most bizonyítani. Legczélszerűbb lesz az adott esetnél maradnunk. Miképen áll a koronaügyész elállási joga a szervezeti törvény szempont­jából? Egyenes választ természetesen itt sem találunk. De mint­hogy a vád visszavonása — a mint láttuk — nem egyéb, mint a vádjog gyakorlása, kérdésünkre teljesen kielégítő választ nye­rünk, ha azt vizsgáljuk, hogy kit ruház fel e törvény a vád gya­korlásának jogával, a büntető keresetjoggal. Ezek között van-e a koronaügyész? Hogy a kir. Curia előtt vádat emelhessen, fogalmilag ki van zárva, mert hisz láttuk, hogy a kir. Curia nem Ítélő bíró­ság ; ott tehát váddal fellépni egyáltalában nem lehet. Az is ki van zárva, hogy a koronaügyész valamely alsó­fokon mint vádló léphessen fel. Ilyen jogot csak a törvény adhat s az 1871. évi XXXIII. t.-cz. (5. §., 26. §. b) p.) meg is jelöli azokat, a kik ott akár személyesen ügyködhetnek, akár vádutasítást adhatnak. Ezek között a koronaügyész nem fordul elő. A szervezeti törvény a koronaügyésznek csak egy közvádlói teendőjét ismeri: a fegyelmit. Vagyis a koronaügyész a kir. Curián e fórum jurisdictiójánál fogva, a többi bíróságoknál pedig a törvény kizáró intézkedése folytán, közvádlói teendőkkel fel­ruházva nincs. És ebből önként folyik a consequentia. Ha a koronaügyész maga nem emelhet vádat, miként a főügyész, sem vádemelésre nem utasíthat, miként a miniszter és a főügyész: hogyan veheti igénybe a váddal való negatív ren­delkezés jogát? Eius est nolle, cuius est velle. A ki nem rendel­heti el a legkisebb nyomozati cselekményt, a ki egy csendőrt 46

Next

/
Thumbnails
Contents