Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)

Tarnai János: A koronaügyészi hivatal [182., 1901]

5 De még a szervezeti törvény sem támogatja az ellenkező álláspontot. Téves ugyanis az a feltevés, hogy az 1871 : XXXIII. tör- vényczikk kizárólag a vádat tenné a kir. ügyészség feladatává. Nem áll ez a törvénynek sem szavai, sem értelme szerint. Nem is szólva a kir. ügyészség hatáskörébe utalt és a váddal mi kap­csolatban sem álló végrehajtási teendőkről, a törvény nem a vádat, hanem «az állam közérdekei»-nek képviseletét mondja az ügyészség functiójának. Hogy pedig e kitétel alatt nem lehet egyedül a vádat értenünk; hogy «állami közérdek» és «vád» nem azonos fogalmak: ezt talán bizonyítanom nem kell. Kitű­nik ez többek között abból, hogy a vádlott javára való felebbe- zést — e kizárólag védelmi feladatot — szintén a közvádló hatáskörébe utalja. Nem irányozhat tehát bennünket a szervezeti törvénynek alaki osztályozása, még kevésbbé az 1891-iki törvénynek nomen- claturai intézkedése. Hisz bizonyos tágabb értelemben lehet a koronaügyészt is az ügyészség keretében említeni; de e kate­gorizálás csak azt jelenti, hogy minden büntető biróság mellett, tehát a kir. Curia mellett is, vannak közegek, a melyek ott az állam «közérdekeire» ügyelnek s ezek ügyészeknek neveztetnek. De hiba volna a dolog lényegét a névben keresni. Minden attól függ : milyen állami közérdek az, mely a koronaügyész gond­jaira van bízva 9 Erre a kérdésre kell tehát válaszolnunk. Ha megérdemelnők azt a szemrehányást, hogy mi a magyar intézményt prseconcipiált külföldi elméletek szerint akarjuk értelmezni, akkor könnyű szerivel túleshetnénk e kérdésen. Egyszerűen átvennők a franczia phraseologiából azt a mondást, hogy a koronaügyész «a jog őre» — és hallgatóimra bizhatnám, hogy keressék e mondás értelmét. De mi nem külföldieskedünk; nem érhetjük be tehát az ilyen körülírással, mely nem defini­tio, mert a jog fölötti őrködés a bűnvádi eljárásban tevékeny, minden közegnek kötelessége (B. P. 9. §.) s így ez a meghatáro­zás nem különbözteti meg a koronaügyészt pl. a bírótól sem. Nézetem szerint csak úgy juthatunk kielégítő eredményre, ha a koronaügyészi hivatal természetét a curiai törvénykezés természetéből vezetjük le; mert már említém azt a kétségtelen *3

Next

/
Thumbnails
Contents