Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Polner Ödön: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás egynémely kérdéséről [181., 1901]
17 náltatott és ennek használata mellett vétetett át szórványosan- habár tudatosan is — a névjegyzékbe fel nem vett választónak a szavazata, akkor az az eljárás nem esik aló. pont alá. A 15. pont nem egy, két szabálytalanul átvett szavazat miatt írja elő a választás megsemmisítését, hanem azért, mert a nem érvényes névjegyzék használatával, vagy az érvényes névjegyzéknek csak látszólagos használatával, oly nagy fokú szabálytalanságot követtek el, hogy a választás érvénytelenítésének már maga az a szabálytalanság képezi az okát, a nélkül, hogy vizsgálni kellene a nem érvényes névjegyzék alapján átvett szavazatok érvényesek voltak-e vagy nem ? Igaz, hogy az itt említett esetekben biztos határvonal nélkül gyakran nehéz megállapítani, mikor használtatott az érvényes névjegyzék, mikor nem, de ily nehézségek a bíráskodás terén más esetekben is előfordulnak, s azokat egyenként szabad belátás szerint eloszlatni a bíráskodásra hivatott közegek feladata. A mi a 27. pontot illeti, az ebben az esetben is alapul szolgálhat. E pont szerint érvénytelen a választás akkor, ha az, a kit a választási elnök országgyűlési képviselőnek kijelentett, az érvényes szavazatok általános többségét nem nyerte el. Az pedig, hogy melyek az érvénytelen szavazatok, a 4. §-ban van meghatározva. E szakasz szerint érvénytelen az a szavazat, a mely az 1874: XXXIII. t.-cz. és az 1876 : XXXIX. t.-cz.-ben meghatározott eseteken felül a 3. §. 2., 3., 4., 6., 9., 10. vagy 11. pontjaiban megjelölt cselekmények valamelyike folytán adatott a képviselőre vagy más jelöltre. Az 1874: XXXIII. t.-cz.-nek 78. §-ában van meghatározva, hogy mikor semmis a szavazat, t. i. ha nincs értelme, ha többfélekép magyarázható, vagy ha nem a képviselőjelöltek valamelyikére adatott. Ez esetekben tehát nincs bent az, hogy a névjegyzékbe fel nem vett választónak a szavazata érvénytelen. Az 1876 : XXXIX. t.-cz. 8. §-a értelmében érvénytelen az a szavazat, 3 éven belül, a melyet oly egyénre adtak, a kinek képviselői megbízását a megbízólevél be nem mutatása miatt megszüntetik; ez tehát szintén egészen másról intézkedik, mint a névjegyzékbe felvett választónak a szavazatáról. Végül az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 2., 3., 4., 6., 9., 10., 11. pontjai szerint érvénytelen az a szavazat, a melyet a választók megvesztegetés, erőszak vagy fenyegetés, etetés, itatás, vallásos 17 2
