Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Imling Konrád: A polgári törvénykönyv tervezetéről [179., 1900]
10 lyok alapul vétele mellett. Tudvalevő dolog, hogy a magyar jog egészen az újabb időig az ingó értékeket különös gondban nem részesítette, a mint ez kiválóan agrikultur államban máskép nem is képzelhető. De már az ingatlanok tekintetében az ideiglenes törvénykezési szabályok által hatályban fentartott telekkönyvi rendeletben, az erre vonatkozó törvényekben és egyéb jogforrásokban, és az ausztriai polgári törvénykönyvnek a rendelettel kapcsolatos szabályaiban oly partiális jogrendszerrel bírunk, a mely csak helyes összefoglalást, formulázást, itt-ott módosítást és kiegészítést igényel a végett, hogy a teljes magánjogot felölelő rendszerben alkalmas alkotórészszé váljék. És a tervezetben a dologjogi rész csakugyan mind ennek a joganyagnak felhasználásával és figyelembe vételével készült, annak megfontolása mellett: hogy ha már a magánjog lényeges megváltoztatása, a nemzet jogi öntudatába átment és ebben meggyökerezett jogszabályok eltörlése, s ezektől eltérő más szabályok felállítása általában is erős gazdasági megrázkódtatásokkal jár, és a jogérzet gyengülését és a jogforgalom tájékozatlanságát vonja maga után, rígy mindez még fokozottabb mértékben áll a magánjog dologjogi része tekintetében. A dologjogok töbhé-kevésbbé mind bizonyos állandóság jellegével bírnak. Az emberek többnyire azzal a szándékkal vetik alá a dolgokat egészökben vagy némely vonatkozásaikban tényleges vagy7 jogi hatalmuknak, hogy ez a viszony fen- maradjon, sőt hogy még a jogutódra is változatlanul átszálljon. A dologi jog szerzésével vagy változásával a szándékba vett vagy magától beállott jogváltozás összes vonatkozásaiban még végét nem érte; sőt annak hatálya csak ezután kezdődik, és a hatály tartama az illető személyek életének, talán nemzedékek fenmaradásának idejére van számítva. A dologjog lényeges megváltoztatását csak a gazdasági viszonyoknak és irányoknak s a nemzet jogi meggyőződésének gyökeres, mélyreható változásával lehet indokolni. Ily változás idézte elő az ősiség és az úrbériség megszüntetését. Még veszélyesebbnek látjuk a dologjog lényeges változtatását, ha a magánjog e részét a nálunk már most országszerte meghonosodott telekkönyvi intézmény szempontjából tekintjük; ha figyelembe veszszük azt a rendkívüli befolyást, a me202
