Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Imling Konrád: A polgári törvénykönyv tervezetéről [179., 1900]
6 És mert az a mü, a mely pár nap előtt «a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete» czímmel a könyvpiaczon megjelent, az ily kép szervezett bizottságnak a műve, bátran állíthatni, hogy a magyar magánjog kodifikálása soha sem haladt még annyira, soha sem állott még a nemzet a magánjogi kódex megszülemlésében vetett remény megvalósulásához oly közel, mint most. Távol legyen tőlem, hogy a tervezet fölött dythirambusokat zengjek. Hogy ezt épen nem akarom tenni, előadásom folyamán világosan ki fog tűnni. De bármily véleménye legyen valakinek a tervezet rendszeréről, tartalmáról s alakjáról —- abban azt hiszem mindenki egyet fog érteni velem, hogy az előttünk fekvő műben bírjuk azt a tömör magvat, a melyen a módosító, kiegészítő javaslatok lerakodhatnak; hogy bírjuk benne azt, a mit eddig nélkülöztünk: oly erős, egységes terv szerint alkotott szerkezetet, a mely kellő módosításokkal, kiegészítésekkel, igazításokkal és szépítésekkel magyar polgári törvénykönyvvé kiépíthető. Ezt a tervezetet, a melynek elkészülte és közzététele — szabadjon reménylenem — a magyar nemzet jogéletében egy új, jobb korszak kezdetét jelzi, kívánom nem részletesen, hanem néhány fő, jellemző vonásban a tisztelt hallgatókkal megismertetni, mint oly egyesület tagjaival, a melynél méltán feltételezhetni a törvényelőkészítő munka iránti legnagyobb érdeklődést és a mely első sorban van hivatva bírálataival, tanácsával, figyelmeztetéseivel, indítványaival a tervbe vett nagy törvényhozási munkát előmozdítani és sikerre vezetésében közreműködni. I. Valamely törvénykönyv rendszere annál tökéletesebb, a minél inkább bírják a következő részek és jogszabályok az előző részekben és jogszabályokban alapjukat; minél inkább felel meg a jogintézmények és jogszabályok csoportosítása s elrendezése azoknak az igényeknek, a melyeket az anyag könnyű áttekintése, a törvény minél alaposabb, de egyúttal minél könnyebb megértése szempontjából támasztanunk kell; és minél ritkábban vagyunk utalva arra, hogy valamely jogszabály megértése végett előzetesen egy vagy több még csak következő, későbbi részekben elhelyezett jogszabályt ismerjünk meg. 198
