Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Doleschall Alfréd: A bűnvádi perrendtartás XXXI. fejezetének (kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás vizsgálati fogság és büntetés esetében) kritikai ismertetése [177., 1900]
18 lehet szó, ha az eredményes perújítás jogerősen befejeztetett, hogy ennek következtében perújítás nélkül büntetés kártalanításáról tárgyalni nem lehet. Ujrafelvételi eljárásnak az elitéit javára dőlt eredményességétől kifejezetten teszik függővé a kártalanítási igény kérdésének felvetését a svéd, az osztrák és a német birodalmi specialis törvény az ártatlanul elítélteknek állami kártalanításáról; míg a code d’instruction criminelle novelláris változtatásaként alkotott 1895 YI/8-iki franczia törvény értelmében, melylyel a perújítás feltételeinek modern alapokon való megállapításával egyidejűleg az ártatlanul bűnvádilag elítélteknek állami kártalanításának intézménye is bebocsátatást nyert a franczia jogéletbe, a kártalanításra vonatkozó igény már az ujrafelvételi eljárás folyamán, annak minden phásisában érvényesíthető. Habár az utóbbi szabályozási mód mellett több czél- szerüségi ok harczol, első sorban az, hogy ily módon az ártatlanul elitéit gyorsabban érvényesítheti kártalanítási igényét: megfelelőbbnek tartom a büntető per érdemének a kártalanítási, kérdés megállapításától elkülönítve eldöntését, mely kétféle functió a magyar büntető perrendtartás rendszere mellett már azért sem volt egyesíthető, mert szerinte a franczia törvénytől eltérőleg a kártalanítás kérdésében más hatóságok döntenek, mint a perújítás tárgyában. Az ártatlanul szenvedi büntetés fejében igényelhető kártalanítás feltételeit a törvény, épen úgy mint előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság eseteiben olyképen állapítja meg, hogy először azoknak körét fixirozza, kiknek kártalanításra van igényök, azután ismét taxatíve felsorolja azokat a kivételeket, melyeknek fenfurgása esetében a kártalanítási igény érvényesítése illetve elismerése ki van zárva, A törvénynek erre vonatkozó rendelkezései a következők: 578. § : Annak, a ki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetést szenvedett vagy pénzbüntetést fizetett le, illetőleg a kitől a pénzbüntetést behajtották, kártalanításra van igénye: ]. ha ujrafelvétel folytán jogerős ítélettel felmentették; 2. ha az ujrafelvétel folytan jogerős ítélettel kisebb büntetést állapítottak meg ellene, mint a milyent a hatályon kívül helyezett ítélet .alapján elszenvedett. 579. §: Kártalanításra nincs igénye annak: 1. a ki hamis 140
