Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Doleschall Alfréd: A bűnvádi perrendtartás XXXI. fejezetének (kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás vizsgálati fogság és büntetés esetében) kritikai ismertetése [177., 1900]
14 §-ban foglalt taxativ felsorolást, mert az ártatlanságot legkardi- nalisabban az a körülmény állapítja meg, hogy bűncselekmény egyáltalán elkövetve nem lett, míg a tettesség állítása vagy tagadása csak a tett elkövetésének megállapítása után következik. Ezeknél fogva az 576. §. 1—3. pontjainak logikus sorrendje csak a következő lehet: 1. mely elkövetve egyáltalában nem volt, 2. melyet nem ő követett el, 3. melyet ö elkövetett ugyan, de a mely a törvény értelmében nem bűncselekmény. Annak igyekezete, hogy előzetes letartóztatásért vagy vizsgálati fogságért csak a valóban az ezen rendszabályok alkalmazásának alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésében ártatlan egyén jusson kártalanításhoz, arra vezette a törvényt, hogy a norvég büntető perrendtartás 470. §-ának recipiálásával az 576. §-ban felállított feltételek keretén belül a következő §-ban ugyancsak kimerítő módon megállapította a kártalanítási igényt kizáró körülményeket, u. m.: a szökést vagy annak kísérletét, a hamis önfeljelentést vagy beismerést, a tett nyomainak elsimítására, tanuknak, szakértőknek vagy vádlottársaknak hamis vallomásra rábírására vagy a vallomástételtől való visszatartásra irányuló cselekmények. Az a bizalmatlanság, mely az igazságügyi kormányzat minden ágazatában a szakbirósági discretionarius hatáskör ellenében megnyilatkozik, a legprimitívebb autonom administrátiótól kezdve az igazságügyi törvények megalkotásáig, a mivel párhuzamosan halad az igazságügyi administrácziónak túltengése, a birói szervezetnek kizárólag administrativ czéloknak szolgáló igénybevétele oly mértékben, hogy ma már közel állunk hozzá, hogy a birói functio teljesítésében az igazságszolgáltatás háttérbe vonul az igazgatás és a statisztikai adatok gyűjtése előtt : ez a bizalmatlanság, mondom, végig vonul a büntető perrendtartás egész testén keresztül és kézzelfogható kifejezésre jut annak XXXI. fejezetében is kezdve a birói discrétio minden alkalmának kizárásán a kártalanítási igény elismerése körül, végezve a kártalanítás összegének administrativ úton való megállapításán. Ennek a bizalmatlanságnak és az állami kártalanítási kötelezettség által megterhelendő fiscus érdekeinek túlfeszített védelme szempontjából történt, hogy a kártalanitást ki142
