Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Szakolczay Árpád: A gyermekvédelem Magyarországon tekintettel az 1898. évi XXI. törvényczikkre [176., 1900]
18 tett el. Ezeknél azonban a psichyater gyógykezelése — nézetem szerint üdvösebb eredményeket érhetne el, mint a büntetőhatalom. Lengyel Aurél úr statisztikája csak még jobban kidomboríthatja a fenti számokat. Eszerint 167 befogadott közül 148 volt vagyontalan és 19 vagyonos. A lopás miatti internálások itt is a legnagyobb contingenst képezik. Mi következik ebből? Hogy azt, a kit az állam bűnös typusként kezel, a nyomor, az elhagyottság, a nevelés hiányának áldozata. A javitó-intézetek sürgetése tehát nem azt jelenti, hogy ezen intézmény bevált és helyes, hanem, hogy jobb, mint az erkölcsöket végleg megmételyező fogház, mert nem lehet jónak elfogadni egy oly intézményt, mely a tett indokainak teljes mellőzésével büntet ott, hol nevelni kellene. Hiányosak is azon intézetek statisztikái, mert nem kisérik figyelemmel az elbocsátott növendékek további folyamát, és erre vonatkozó statisztikai adatai majdnem közvetlenül a kihelyezést követő időkből való. Összegezzük az elmondottakat, az a mi a gyermekvédelem terén eddig történt, még kezdetnek is kezdetleges. A hét éven aluli, elhagyott gyermeknek joga van a közellátáshoz, lelenczházak és egyéb intézmények hijján, ez dajka- ságba-adás által történik, legújabban az állam szerződést kötött egyes jótékony intézetekkel az elhelyezés iránt. Ezen intézetek azonban a felvételre nem elégségesek. Nem tarthatnak számot a közellátásra a lelketlen és köny- nyelmü szülők, továbbá azon anyák gyermekei, kik, mint szoptatós dajkák vannak szolgálatban. Hetedik évétől tizennegyedik évéig a gyermek a község terhére esik. Fentebb ecseteltük, hogy ez védelemnek alig nevezhető. Tizennégy éves korukon túl pedig a gyermek teljesen magára van hagyva. Közellátásban ismét csak akkor részesül, ha elbukik a létérti küzdelemben, és a büntetőtörvénykönyvvel jő ellenkezésbe. m
