Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Baumgarten Sándor: A kereskedelmi törvény II. rész ötödik czimének revisiója (A fuvarozási ügylet) [172., 1900]
13 Az egy éves elévülési idő itt is megfelelően alkalmazandó és fentartandó. Hogy a felelősség ezen korlátolása dolus és culpa lata esetén nem foglal helyet, teljesen megfelel az áru elveszésénél kifejezett elvnek. A felelősség egy speciális esete az, midőn többen vesznek részt a fuvarozásban. Ez esetben k. tvünk (403. §.) szerint különbséget kell tennünk a szerint, hogy a szállítás folytatása az eredeti fuvarlevél alapján történik-e vagy sem. Utóbbi esetben az új fuvarozó az első alkalmazottjának tekintendő, előbbi esetben az összes fuvarozók között társas viszony keletkezik, melynek alapján mindenik solidarisan felelős. Ezért nevezte helyesen Meili és Eger a fuvarozókat «eine obligatorische (gesetzliche) Transportgesellschaft»-nak. Az ily szállítási közösségnél előforduló regressusra vonatkozólag törvényünk nem intézkedik: a német k. t. hasonló hiánya Németországban sok ellentétes döntvényre adott okot. Ezért helyeslendő az új német k. t. 432-ik §-ának 3-ik bekezdése, mely általánosítja azon a b. e.-ben (47. és 49. czikkek Ü. Sz. 85. §.) foglalt helyes elvet, hogy a kártérítést kifizető fuvarozó az ellen fordulhat, a ki a kárt okozta; ha ez nem állapítható meg, úgy mindazon fuvarozók, kik nem tudják bizonyítani, hogy a kár nem az ő vonalukon történt, a fuvardíj arányában viselik a kárt. A feladó utasítási joga (k. tvünk 404—406. §-ai) mindaddig fennáll, a mig az áru rendeltetési helyére nem érkezett és a fuvarlevél a czimzettnek át nem adatott. Ezen időtől kezdve az átvevő gyakorolhatja a fuvarozási szerződésen alapuló jogokat, de csak a fuvarlevélből kivehető kötelezettségek teljesítése mellett. (407. §.) Ebben az új német k. t. indokolása incongruentiát lát és (435. §-ban)az átvevőt a fuvarozási szerződésből származó kötelezettségek teljesítésére utalja, még ha azok nem is foglaltatnak a fuvarlevélben. Ezen intézkedés ellen arra hivatkozhatunk, hogy a kijelölt átvevő a fuvarozási szerződést csak any- nyihan ismerheti, a mennyiben a fuvarlevélben ki van fejezve. Ha viszont a törvény feljogosítja az átvevőt a fuvarozási szerződésből származó jogok gyakorlatára, midőn csak a fuvarlevélből kivehető kötelezettségeket teljesítette, úgy ezzel a fuvarozó sérelmet nem szenved, mert erre a feladóval kötött és harmadik személy (az átvevő) javára szóló szerződésben kötelezettséget vállalt. 13 и