Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: Semmiségi panasz [175., 1900]
13 ismert szaktekintély előtt, mint a milyen az igen tisztelt felszólaló ur a sommás törvény értelmezésénél, készségesen meghaj- lok, de csakis ama kijelentés előtt, hogy a sommás törvény értelmében bármily anyagjogi szabály megsértése felülvizsgálat alapjául szolgál. Ez a kijelentés kétségtelenül így van; de az összehasonlítás másik részét nem fogadom el; mert sem az anyagi, sem az eljárási törvény nem szolgáltat alapot arra, hogy a Curia kezét úgy megkössük, mint azt a felszólaló ur tette. Az bizonyos, hogy a bűncselekmények közt számos van olyan, melynek tényálladékába a jog más területéről vannak egyes ismérvek átvéve; de hát ez a büntetőjog természetében leli magyarázatát. A Btk.-nek ugyanis az a feladata, hogy fontosabb, vagy máskéjj hatályosan meg nem védelmezhető egyéni vagy közérdekeket fokozottabb védelemben részesítsen. A törvényhozó ezeket az érdekeket onnan veszi, a hol azok fokozottabb védelemre szorulnak; ez a magyarázata annak, hogy a társadalmi viszonyok, s a műveltség fejlődésének változásával a bűncselekmények is változnak. A mi ma criminalitás, holnap nem az, s megfordítva. Régebben a távirda-készülék megsértése nem létezett, mert a technika ezt nem ismerte; a táviratozás meghonosításával azonban az ahhoz fűződő érdekek a távirda büntetőjogi védelmét is szükségessé tették; így van ez a telefonnal, a mi még a Btk. keletkezésekor ismeretlen érdek volt. Számtalan példát lehetne felhozni annak igazolására, hogy a Btk. a társadalmi evolutióval lépést tart. De ez nem érdekel minket, s nem is a büntető törvény fejlődési képességét akartam demonstrálni, hanem csak arra akartam mutatni, hogy a Btk. a legkülönbözőbb életviszonylatokból meríti azokat az érdekeket, melyeket védelmez. Az a kérdés már most, hogy ezen érdekek eredeti sajátsága s természete módosul-e akkor, ha azokat a Btk. védelmezi. Azt hiszem, az erre adott igenlő válasz a legnagyobb képtelenség volna; mert hiszen épen a Btk. azt czélozza, hogy a védett érdekek integritása megóvassék ; lehetetlenség tehát, hogy a büntetőjogász azokat jogosítva lenne eredetiségükből kivetkőztetni csak azért, mert azok az úgynevezett tényálladéki ismérvek közé kerültek. És vájjon mi a biztosíték arra, hogy ez meg nem történik? 93
