Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: Semmiségi panasz [175., 1900]
5 róból és tizenkét esküdtből áll: ez összetétel folytán a BP. akkor, mikor csak a 12 esküdtről szól, az «esküdtszék» kifejezést használja, mig a velük együtt működő bírákat «bíróság» névvel jelöli meg. A két elem egyesítéséből származó bíróságot pedig következetesen «esküdtbiróság»-nak nevezi. Ily értelemben ép olyan elsőfokú bíróság az, mint a törvényszék vagy a járásbíróság. Az esküdtbiróság biró tagjai vagy az esküdtszék meghallgatása nélkül, vagy az esküdtek meghallgatása után hoznak határozatot. Az előbbi esetben végzést hoznak, így pl. midőn a vád elejtése folytán megszüntetik az eljárást, az utóbbi esetben ítélet keletkezik. Már most az a kérdés, hogy ez az ítélet az esküdtbiróság itélete-e, vagy csak az esküdtszékkel együtt működő bíróság (törvényszék) ítélete ? Erre is megfelel a perrendtartás. Az ítélet egy logikai egység, a mely azonban belsőleg tagolva lehet. A felmentő ítélet csak egy kijelentésből áll: a felmentés kimondásából; a büntető Ítéletnek azonban két része van. Egyik a bűnösség megállapítása, másik a büntetés kiszabása. Akár a törvényszék, akár az esküdtbiróság hoz büntető ítéletet: belső tagoltsága mindegyik esetben megegyező. A különbség csak az, hogy mig a törvényszéknél ugyanaz a három biró dönt a bűnösség kérdésében, a kik azután a büntetést is kiszabják: addig az esküdtbiróság itélethozásánál a bűnösséget az esküdtek, a büntetést a bírák állapítják meg. De azért az ítélet egy. Az esküdtbiróság egységes ítélete is ép úgy átfoglalja a bűnösség és a büntetés megállapítását, mint a törvényszék ítélete. Az már csak technikai kérdés, hogy miként lesz egygyé az esküdtbiróság Ítéletében az esküdtszék verdiktje s az ezt kiegészítő bírói határozat. A perrendtartás 375. §-a ezt úgy oldja meg, hogy az ítélet rendelkező részének az esküdtek verdiktjét is tartalmaznia kell, az indokolásnak pedig a verdikt tartalmára kell támaszkodnia. Ha nem bűnösségre szól az ítélet rendelkező részébe felvett verdikt: akkor az ehhez csatlakozó bírói felmentés egyszerűen csak hivatkozik az esküdtek verdiktjére; ha pedig bűnösséget megállapító verdikt jut az Ítélet rendelkező részébe : akkor a bíróság ehhez csatolja a büntetés kiszabását. Az ítélet S5
