Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Baumgarten Sándor: A kereskedelmi törvény II. rész ötödik czimének revisiója (A fuvarozási ügylet) [172., 1900]
9 ten Güter (und beziehungsweise Personen); nur dann sind sie ausnahmsweise ersatzfrei, wenn «höhere Gewalt» den Schaden verursacht hat». Ezen definitio szerint tehát a fuvarozó a törvény erejénél fogva biztosítónak tekintetik a casustól a vis majorig terjedő események ellen. E fokozott felelősség indokát Exner a forgalom érdeken kívül főleg abban találja, hogy a fuvarozóval szerződő fél a fuvarozóval szemben egyenlőtlen helyzetben van, mert eljárását kellőképen nem ellenőrizheti. Az exculpatio ugyanis a fuvarozót terheli és az ő bizonyítékaival szemben a szerződő fél ellenbizonyítással már azért sem élhet, mert az árúnak még csak hollétéről sincs tudomása és így a fuvarozóval szemben, ki valószínűségi bizonyítással magát könnyen exculpálliatja, kedvezőtlen helyzetbe jutna. Ha tehát ezek szerint a fuvarozó szigorúbb felelőssége, az Exner-féle tan szerint, még jelenlegi praxisunknál is fokozottabb mértékben viendő keresztül, ha a bírósági gyakorlat a vis major fogalmával operálva hathatósan megóvta a fuvarozóval szerződő közönség érdekét, ha ezen felelősség a vasúti fuvarozásnál megtartatott és ha végre a német polgári tvk. (701. §-a.) a korcs- máros felelősségét ugyanezen az alapon állapította meg, úgy joggal kérdhetjük, hogy mily szempontok vezették a törvényhozót akkor, midőn az új német k. t.-ben e felelősséget megváltoztatta, illetve a rendes jogi felelősség alapjára szállította le. A német törvény indokolása következőleg szól: «Der Standpunkt, dass die Natur des Frachtgeschäftes eine derart verschärfte, den allgemeinen Eechtsgrundsätzen gegenüber als eine Ausnahme erscheinende Haftung nothwendig mache, ist schon in dem Gesetze, betreffend der privatrechtlichen Verhältnisse der Binnenschiffahrt verlassen worden ...» Látjuk ebből, hogy Németországon az 1895-iki hajózási törvényben elfoglalt álláspontot a kereskedelmi törvény revisiójánál is érvényre kellett juttatni, de ezzel a mi törvényünk szempontjából még korántsem nyert megoldást azon kérdés, hogy a német hajózási törvény 58-ik §-át elfogadjuk-e vagy nem. Hiszen a római jogban a vis majorig terjedő felelősség épen a nautára nézve volt kimondva és a tengeri fuvarozási jog ma is ezen állásponton van. A két fél egyenlőtlen helyzete pedig, mely a vis majorig terjedő 9