Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
36 I. 96., Zichy Okm. III. 394.), a magyar biró makacsság alapján csak bírságot róhat ki, de Ítéletet nem mondhat. A magyar biró itélőlevelei nem is annyira jogi fejtegetések, mint inkább történeti elbeszélései a per lefolyásának, a felhozott bizonyítékoknak, s végül a biró intézkedésének, melylyel kitűzi és megállapítja a per eldöntésének módját, nem ritkán magukra a felekre bízva, hogy e módok közül válaszszanak (Zichy Okm. I. 610.), a végrehajtás pedig nem történik szükségkép az itélőbiró előtt, hanem királyi és káptalani emberek előtt, tehát bizalmi férfiak jelenlétében. Ez ok miatt nem ritkaság a feltételes Ítélet (pl. Anjoukori okmánytár I. 32.), mely még csak a jövőben bekövetkező események beálltától teszi függővé a per eldöntését,, sőt lehetséges az ítéletnek visszavonása is. (U. o. 325.) VII. Eredmények. Tanulmányom folyamán a íranczia és magyar peres eljárástörténelmének megfelelő korszakait iparkodtam egymással szembeállítani, s azon eredményhez jutottam, hogy a két peres eljárás közt rokon és ellentétes vonások léteznek. A rokonság alapja a két nemzet kultúrájának és életviszonyainak viszonylagos hasonlóságán kívül közvetlenül abban leli magyarázatát, hogy a kánonjogban létezett egy közös forrás, honnan mindkét nemzetnek jogalkotó géniusza, habár különbözőkép is, merített,. E rokonság azonban távolról sem mondható olyan erősnek és határozottnak, mint a milyen erősek és határozottak azon ellentétek, melyek a két jogi rendszert létföltételeiben úgy, mint fejlődése irányzatában egymástól elválasztják. Források, bírói szervezet, a peres eljárás alapelvei, az eljárásnak lényeges elemei és nevezetesebb mozzanatai közt a franczia és magyar peres eljárásban oly nagy és éles különbségekkel, sőt ellentétekkel találkozunk, hogy e tanulmány végső eredménye gyanánt azon következtetésre kell jutnunk, hogy Verbőczynek azon helye, melyet határozottan ő maga se állít, mintha régi magyar perjogunk franczia földről Károly Kóbert 84
