Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]

24

formái s az eljárás nyilvánossága az egyházi itélőszékek előtt már eltöröltnek mondhatók. Az így adott példát követte a világi bíró elébb a déli vidékeken, s bár a párisi és toulouse-i parlamentek sokáig ellenállottak, de a Chátelet-ba hamar bejutott a reform. Dumoulin közli is a formát, melyben a nyomozó bíró a

tanútvallomásra hívja fel: «Amice dicas puram veritatem--------scias, quod illud quod dices, in perpetuum non relevabitur parti nec allii, quia non fit publicatio testium in curia Francié.»1

Magyarországon a kánoni titkos eljárás nem volt képes hasonló eredményt idézni elő. Az «inquisitio» eljutott ugyan a magyar perbe is, de törvények szabályozzák annak tartásmódját, s elejét véve minden visszaélésnek, számára a legnagyobb nyilvánosságot követelik a megyei gyűléseken. Az 1351 : 23. tcz. szerint inq-uisitiót csak a király, nádor, vagy országbíró parancsára lehet tartani, és gyűlésre hivassák a megye vagy vidék nemessége, s tőlük kell megtudni nyilvánosan az igazságot. Az inquisitio ezen módja, mely már Szt László idejében szokásban volt,1 2 s melyet, egyebeket nem említve, maga Verbőczy is (P. II. t. 7. s kk.) leír, lényegesen különbözik a franczia inquisitió- tól, s a legnagyobb nyilvánosság mellett történik.

Y.

Egységesség és széttagoltság, tárgyalási és nyomozási

rendszer.

A peres eljárásnak czélja, hogy a jogot megvédje s a jogi viszálykodás törvényes rend szerint véget érjen. Védelmezni való jog pedig kettő van, a sértett fél joga, melyet helyreállítani, esetleg pedig büntetéssel kell védeni, és a vádlott vagy alperes joga, hogy ártatlanul el ne marasztaltassek, vagy ha elmarasz- taltatott volna, igazságos mértéken túl ne terheltessék. E két jognak megvédése — a vád és védelem jogáé - minden eljárásnak alaptétele, de e kettő a legkülönbözőbb combinatióba

1 De modo conficiendi prassons commissariorum.

2 L. Magyar Alkotmány és Jogtörténelem 331. 1.

72