Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
21 foka mellett Írásbeliségre még gondolni se lehetett máshol, mint az egyházi itélöszékben. így volt ez nálunk Magyarországon is. A hasonlóság tehát a két eljárás közt teljes egészen a XIII. századig. Itt azonban a kettő már kezd eltérni egymástól, mert a franczia eljárásba mindig jobban behatol az írásbeliség, s utóbb teljes győzelemre is jut. A déli tartományokban korábban ment ez végbe, mint az északiakban. Aries municipalis statu- mai bizonyítják, hogy ott már 1202 óta szokásban volt a keresetlevél, az írásbeliség és a titkos nyomozás. Nem így Északon, hol az egyházi itélőszékek példája nemcsak utánzásra nem talált, hanem erős ellenállásba ütközött. Itt a per különböző tényei, a tárgyalás, sőt még az Ítélet is a bíró emlékezetére volt bízva. Ha pedig idő múltán az elhangzott szó felett kétely támadt volna, a per bírái összejöttek, s kölcsönös megbeszélés útján visszaidézték emlékezetükbe mindazt, mi szemeik előtt ment végbe, s ezen record volt a döntő. Ez felette tökéletlen állapot volt, mert a bírákat cserbe is hagyhatta emlékező képességük, ha pedig a halál elszólítá őket, a record lehetetlen volt. A recordot még sem iparkodtak eltörölni, csak megkönnyíteni. Beaumanoir említi, hogy 1251-ben határoztatott, hogy mindkét Kúriánál legyen egy Írnok, ki könyvet vezessen, melyben szorgalmasan be legyenek vezetve «les clains et respons, les poze- ments, les raisons et dits», szóval a felek perbeli cselekvényei s a per nevezetesebb mozzanatai. Ez a feljegyzés azonban a régi eljáráson mit sem változtatott. Az írásbeliség behozatalára első lépés akkor történt, mikor a perdöntő bajvíváson alapidt régi bizonyítási rendszer helyébe az enquéte általi bizonyítás lépett. Tudvalevő, hogy a parlament recipiálta az enquéte-et és Szt. Lajos a királyi területen mindenütt eltörölte a régi bizonyítási módot. Uralomra az írásbeliség akkor jutott, mikor az ügyek bírói megítélését Írásba foglalt adatok alapján kezdték meg. E nagy újítást a párisi Chá- lelet a XIV. század elején kezdette meg. Egy 1302-ben kelt ordonnance itt az írásbeli eljárást csak 20 livre-nél nagyobb értékű ingatlanok felett engedi meg, de ingóságoknál azon alól is. Ez azt bizonyítja, hogy az írásbeliség az említett évben már be 'volt hozva, mert annak már korlátolásáról kellett gondoskodni. 69
