Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
1+ jövedelmekből állottak, huzni. A bír dühödd* joga ilyenformán jelleméből kivetkőzve egyszerűen jövedelmi forrássá lett.1 Nálunk ennyire még az egyszerű urihatóság se jutott. Pedig az uriható- eag azon része az igazságszolgáltatás rendszerének, hol a magyar és franczia közt legtöbb a rokonság. Egyéb téren a különbség valóban feltűnő. A királyi bíráskodásnál mindkét országban alapelv: hogy minden bírói hatalom a királyi hatalomból származik, de már e közös alapelv mélyén nagy különbség választja el a magyar felfogást a írancziától. Mert magyar királyi hatalom országos közhatalom, melynek ős forrása a nemzet, kitől a királyi hatalom maga is származik, a franczia királyi hatalom ellenben egy olyan magánhatalom, mely Erancziaországnak csak egy részére terjed ki, ősforrása pedig a hódítás és a nagy birtok. Ez az oka, hogy a magyar királyi bíróságok közjogi hatóságok, míg a franczia bíróságot bármily magas rangú lett légyen is az általunk vizsgált korban, nem voltak többek mint egyszerű magántisztségek, melyek személyes hatalmat gyakoroltak. A baillik a parlamenttől különálló, s annak alárendelt, és a jurisdictiónak különös fokozatai voltak. A magyar országos nagy- birák a nádor, országbíró, a kanczellár, a locumtenens (1486:68., 1492:42.), kikhez még a tárnokmestert is sorolhatjuk, bár szintén külön bírói székkel bírtak, de valamint az angol «nisi prius» bírák a westminsteri királyi kúriának, úgy ezek a magyar királyi kúriának is részesei voltak egyszersmint, s nem annak alávetett fórumai mint a sénéchalok és baillik, kiktől a parlamenthez lehetett felebbezni, s ez esetben tartoztak a parlament előtt személyesen megjelenni, s mint az «Olim» tanúsítja a parlament felügyeleti és felülvizsgálati jogának helyt állani.1 2 A nádor, vagy a király által különös kiküldetéssel biró valamely comes és a bailli hasonlítanak abban egymáshoz, hogy időről-időre az országot bejárták (a baillik provinciájukat), hogy ott összegyűjtve a vidék lakosait, bírói székeket tartsanak (nálunk generale judi1 Les droits de justice n’étaient alors consideérés que comme des droits utiles, susceptibles d’appropriation au mérne titre que tous les autres. Tanon. Eevue 455. 2 Glasson. 407. 1. 6“2
