Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
12 fórummá lett, hova nemcsak az alsóbb királyi bíróságok, hanem adott esetekben még a független hűbéri itélőszékektől is lehetett felebbezni, a parlament a királyi hatalomnak nagyerejü emeltyűjévé lett. Tagjait a király esetről-esetre nevezte ki. Ezen bírói testületen kívül a király még egyes tisztjei által is gyakorolta bírói hatalmát. Ilyenek voltak : A) A prévöst nevű tisztség igen korán előfordul a király hűbéri uradalmaiban (prepositi in potestatibus nostris). 1202-ben számuk már 49-et tett ki. Közigazgatási és bírói hatalmat gyakoroltak. B) A bailli. A király magántulajdonul birt uradalmai négy provinciára oszlottak, mindeniknek élén egy bailli állott nagy politikai és bírói hatalommal. Mivel pedig a bailli nevet épugy mint nálunk a «comes»-t mindenkire széltében alkalmazták, a ki •csak valami tisztséget viselt, a királynak ezen főtisztjeit megkülönböztetésül grands baillis név illette meg. C) Sénéchal volt a neve azon elnöknek, ki a királyt yagy a nagy hűbérurakat helyettesítette kúriájuk gyülekezetein, ha ők maguk nem elnököltek volna személyesen azokon. Ilyen sénéchalsággal majd egy püspököt, majd egy más nagy hübérurat, királyi herczeget, vagy a királynak valami udvari előkelőségét tisztelték meg. A sénéchalok tehát eleinte csak esetről-esetre delegált hatósággal bírtak. Az albingensek elleni háború roppant kiterjedésű birtokokhoz juttatta a királyt, s Augustus Fülöp állandósította e tisztséget, s utóbb baillage és sénéchaussée csak névben különböztek egymástól. 3. A városi bíráskodás. A délvidéki városok consul-jai az északiak prévóst-i «boni homines» «probi homines» «scabini» «échevins* nevű birótársaikkal teljesen független bírói hatalmat gyakoroltak minden városi lakó és a város határán belül felmerült minden ügy felett, még idegen város polgárával szemben is. Ilyen jogszolgáltató közegei vannak Franeziaországnak. Magyarországon szintén vannak egyházi és világi bíróságok, s ez utóbbiak közt ott látjuk a királyi bíróságokat, városi bíróságokat és a földesúri hatóságot. De közelebbről tekintve a két ország hasonló elnevezésű bírói hatóságai közt nagy a különbség. Az egyházi bíróságok csak lelkiügyekben s az illeté60
