Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Márkus Dezső: A Corpus Juris Hungarici és a magánjogi codificatio [163., 1899]

26

tolni, hogy az országbírói értekezlet 1861-ben több jóakarattal mint szerencsével azért próbálta visszaállítani a magyar jognak rekonstruálható 1848. előtti részeit, mivel közel állottak az akkori politikusok közül a 47-esek abhoz, hogy némely 1848. előtti institutiókat pl. a dikaszteriumokat feltartsák, így legalább harmónia volt az ő politikájuk és törvényhozási kísérletezéseik közt. De azt is óhajtották ők, hogy Magyarországot emanczipál- ják az osztrák jog alól s egyengessék a paritás útjait.

Engedje meg a t. teljes-ülés nekem, hogy köszönetünket fejezhessem ki az előadó úrnak (Éljenzés) azon kegyeletes nyilatkozatáért is, a melylyel fájdalom oly korán elvesztett kitűnő tagtársunknak Dell’ Adami Rezsőnek emlékét előttünk felelevenítette, mert valóban az a munka, a melyben Dell’ Adami a Werbőczy Hármaskönyvét analysálta, a magyar jogirodalomban egyike a legkiválóbb jogtörténeti és kritikai munkáknak. Kifejezzük köszönetünket az előadó úrnak azért is, hogy a magyar jogalkotás körül közvetlenül vagy közvetve annyi sok érdemet szerzett nagy férfiainknak Széchenyinek, Deák, Kossuth és Szalaynak oly tiszteletet parancsoló megemlékezést szentelt.

Az ülést azzal zárom be, hogy ismételten köszönjük Márkus Dezső tagtársunknak nagybecsű előadását. (Éljenzés és taps.)

4S