Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Márkus Dezső: A Corpus Juris Hungarici és a magánjogi codificatio [163., 1899]

akarata ellenére történt. Érvénytelenek továbbá a kiskorúakkal vagy a gyámság alatt állókkal általában, törvényes képviselőjü beleegyezése nélkül kötött szerződések (1792 : XVII., 1802 : XXI. t.-cz.). Mindezek az intézkedések máig is érvényesek. A kötelezettségek létrejöttekor a hiteles helyek előtt történő alakszerűségeiről számos törvényünk van, a melyeket az újabb jogszabályok már hatályon kívül helyeztek. (1723:XLII. t.-cz.)

A fassio perennalis-nak — az örökvallásnak — a birtokszerzés különböző nemei körül való szerepe, jelentőségét teljesen elvesztvén, fölmenthetem magamat az arra vonatkozó számos törvény felsorolása alól.

Az adósságok megfizetéséről rendelkeznek az 1480 : XXIX. t.-cz. (személyfogsággal kapcsolatosan), mely t.-czikket megerősítik ez 1492 : XC XCIT. t.-czikkek ; az 1638 : LV., 1647: XCIV., 165ö : XXXIII. t.-cz.; az 1662 : XLI. t.-cz., mely kimondja, hogy a regnicolae adósságait külföldiek meg nem szerezhetik és hogy az ilyen szerzés jogi hatálylval nem bír és a bíróság előtt nem érvényesíthető, a minek oka az volt, hogy a magyar adósokat gyakran külföldi (főleg osztrák) bíróság elé idézték a külföldi hitelezők. Az 1715 : LI. t.-cz. 6%-bari állapítja meg a. törvényes kamatlábat és minden nagyobb kamatszedést uzsorának nyilvánít. A kereskedőkről és a csődületről rendelkező 1840: XXI. és XXII. t.-czikkek tartalmaznak intézkedéseket a tartozások kifizetéséről, a nyugtatványról és a kötelező visszaadásáról, de ezek tudvalévőén hatályukat vesztették az 1875 : XXXVII. és 1881 : XVII. t.-cz. életbelépésével. A tartozatlan fizetésről az 1715 : LIV. t.-cz. rendelkezik, arról pedig, hogy a fizetés kikötött helyét és idejét a hitelező és adós betartani kötelesek, az 1715 : XX. és az 1792 : XVII. t.-cz. Arról, hogy a fizetésnek az adósság keletkezésekor fennállott értékben kell történnie, az 1435: XII. és az 1622:LXXVII. t.-cz. szólnak.

Az uzsoráról rendelkező 1715 : LI., 1723 : CXX. és 1802 : XXI. t.-cz. hatályukat vesztették, ép úgy, mint a kamatokról szóló egyéb törvények, nevezetesen az 1647: CXLIV., 1723 : CXX. t.-cz. Ez utóbbi szerint azonban kikötés nélkül kölcsön után kamat nem jár, a késedelmi kamat kivételével — a mi tartalmilag kétségkívül nem elavult rendelkezés, bárha alkalmazásánál nem is hivatkozunk erre a törvényre.

1436