Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Márkus Dezső: A Corpus Juris Hungarici és a magánjogi codificatio [163., 1899]

9

kerületi ülésben mondott: «Halomra nőtt polgári törvényeink a nemzeti törvényhozás hosszú során keresztül minden rendszer nélkül, egyes panaszok következtében, egyes esetek körülményeihez alkalmazva hozattak s ezen az úton tévesztő temér- dekségre szaporodtak. Werbőczy volt az első, a ki ezen casuistikus zavart némi, bár hiányos rendszerbe foglalta.» (Kónyi: Deák Ferencz beszédei I. k. 6b. 1.). Kossuth Lajos pedig Pesti Hirlap-jában czikket czikkre halmozott elavult magánjogi törvényeinkről és arról az óriási jogbizonytalanságról, a mely e törvények daczára, sőt épen ezek folytán előállott: и Magyarhonban e kérdésre» mondja egyik czikké- ben — «quid juris ? nem oly könnyű felelni, mint gondolnék. Mert nem tudja az ember, törvény-e a törvény, vagy a szokás a törvény, vagy a decisio, vagy mit tudom én ?» (Pesti Hírlap 1841. 9. sz.)

S hogy a magyar codificatiónak egy épen oly rokonszenves, mint komoly és irányadó előharczosának szavaival fejezzem be e korszaknak rajzát, hadd idézzem még Szalun László szavait, a ki az 184<S-as igazságügyminiszteriumban a eodificationális osztályának főnöke volt: «Nem hiszszük, hogy volna kormány Európában, melynek nehezebb feladása volna a miénknél. Másutt csak a kormányforma változott, nálunk valamennyi institutio. Kormányunk egy mákszemnyit sem örökölt elődétől, még a téntatartó is kiszáradt, még a porzó is kifogyott, nem, hogy a néhai institutióknak к a leléptetett embereknek hasznát vehetné.» (Csengeri: Magyar szónokok és státusférfiak, 550. 1.)

II.

I)e nézzük most már egyenként ezeket a magánjogi insti- tutiókat, a melyekről hazánk legjelesbjei is ily elítélően nyilatkoznak, s a melyeket, törvényről törvényre menve nyomozásaimban, a mai magánjogi rendszerek szerint iparkodtam csoportosítani. Es tartalmuk alapján válaszoljunk arra a kérdésre, a mely előadásomnak sajátképen tárgya: vájjon mily jelentőséggel bírnak a most folyó magánjogi codificatio szempontjából a Corpus Juris Hungariciben foglalt magánjogi törvények?

31