Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Vargha Ferencz: A bűnvádi perrendtartás perorvoslati rendszere [170., 1900]
39 határidő alatt leendő kiegészítése végett. Miután ez a kötelesség a törvényszéket terheli (391. §.), a kir. ítélő tábla ily értelemben csak akkor járhat el, ha a törvényszék felterjesztés előtt elmulasztotta a felebbezés szabatosságának megvizsgálását. 5. Ha a felebbezést csupán a magánjogi igény tárgyában vagy a bűnügyi költségek miatt használták. Ez az egyetlen eset, midőn a kir. ítélő tábla tanácsülésben ítéletet hoz. De ez esetben is csak akkor hozhat ítéletet, ha a felebbezés elbírálása miatt nem kell a bizonyítást kiegészíteni, vagy nem forog fenn hivatalból észlelendő anyagi vagy alaki semmiségi ok; mert ha a kir. ítélő tábla a bizonyítást kiegészítette, vagy ha hivatalból észlelendő anyagi vagy oly alaki semmiségi ok forog fenn, melynek daczára Ítélet hozható, a magánjogi igény s a bűnügyi költségek tárgyában használt felebbezés is csak felebbviteli főtárgyaláson bírálható el (406. §. utolsó bekezdés, 404. §. 2. bekezdés és 423. §. 2. bekezdés). 6. Ha bizonyítás felvétele, illetőleg a törvényszék előtt felvett bizonyításnak ismétlése vagy kiegészítése mutatkozik szükségesnek; végül: 7. Ha az ítélet alaki semmiségi ok miatt megsemmisítendő, vagy a felebbezést csakis ilyen semmiségi ok miatt használták, a kir. tábla tanácsülésben intézkedik. Ezt az utóbbi pontot jól figyeljük meg, mert ez nem azt jelenti, hogy a kir. ítélő tábla alaki semmiségi ok esetében csakis tanácsülésben járhat el; hanem azt, hogy tanácsülésben csak akkor intézkedik ily módon, ha felebbviteli főtárgyalást az ügy érdemében nem tarthat, vagyis akkor, ha a pert az Ítélet megsemmisítése után visszaküldi a törvényszékhez (404. §. első bekezdes). Ha azonban a kir. tábla azt találja, hogy az alaki semmiségi ok fenforog. de az ügyet érdemben is elbírálhatja, vagyis ujabbi elsőfokú eljárásra nincs szükség: az ügyet tárgyalásra utalja. Alaki semmiségi ok esetében ugyanis a kir. ítélő tábla, ha az ügyet érdemben elbirálhatónak találja, a felebbviteli főtárgyalás megtartásával következő esetekben hozhat Ítéletet: 1. Ha a semmiségi panaszt a közvetlen idézésnek szabály- ellenes elrendelése miatt használták; 2. ha a törvény szerint kizárt biró tagja volt az itélőbiró- ságnak; 2(11
