Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Vargha Ferencz: A bűnvádi perrendtartás perorvoslati rendszere [170., 1900]
■tf <e nyilatkozata ép úgy lehetetlenné teszi a vádlott elitélését, mintha a vádló az elsőfokon lépett volna vissza a vád képviseletétől; sőt még inkább, mert ha az ügyész az elsőfokon ejti el a vádat, helyébe lép a pótmagánvádló, ez azonban, — a mint reámutattam, — felebbviteli eljárásban ki van zárva. * Számos oly kérdés van még a felebbviteli eljárásban, mely a gyakorlatban kontroversiára adhat okot; ámde a perorvoslat egy nagy erdő, s a rendelkezésemre álló idő igen kevés ahhoz, hogy mindazokat az ösvényeket jelzőfával lássam el, melyek az útvesztőből kivezetnek. Ezt szem előtt tartva, ez úttal még csak a felebbezés rend- ezerének legfontosabb részét, t. i. a kir. Ítélő tábla által követendő eljárási módozatokat fogom ismertetni. Már múltkori előadásomban említettem, hogy a kir. Ítélő tábla a felebbvitel tárgyában háromféleképen intézkedhetik, t. i. ülésen kívül; tanácsülésben és felebbviteli tárgyaláson. Tárgyalni fogom e három elintézési módot; s pedig, hogy lehetőleg tisztán lássuk az első pillanatra szövevényesnek látszó rendszert, mindegyik eljárási módozatnál tisztába kell jönnünk azzal, hogy: a) az illető eljárási mód szerint mikor kell eljárni; és b) a részletekre mily szabályok érvényesek, különös tekintettel a felek jogaira. Ülésen kívül következő esetekben intézkedik a kir. ítélő tábla: 1. Ha az iratoknak kiegészítése vagy a főügyészhez való áttétele vagy a felebbezésben előadottakra nézve felvilágosítás adása szükséges. Az iratok kiegészítése alatt a hiányos felszerelés pótlását, de nem valamely bizonyítékul szolgáló okirat beszerzését értjük, mert a bizonyítás kiegészítésének elrendelése csak tanácsülésben történhetik. A főügyészhez pedig ülésen kívül akkor tétetnek át az iratok, ha a felebbezéseket visszavonták s csak a közvádló felebbezése maradt fenn. Ilyen esetben, mielőtt a kir. ítélő tábla az ügy érdemével foglalkoznék, első sorban a főügyész határoz abban a kérdésben, hogy fentartja-e a felebbezést vagy nem. 259
