Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Vargha Ferencz: A bűnvádi perrendtartás perorvoslati rendszere [170., 1900]
tehát akkor is, ha a vádat magánvádló képviseli, az ügyészi vádmonopolium pótmagánvád által ellenőrizhető nem volna. Ezt azonban a törvény kizárta; sőt tovább ment s megengedi, hogy a sértett a perbe mint pótmagánvádló az ügyész passivitása esetében felebbezés révén belépjen. Ezt fejezi ki a törvény ama rendelkezése, mely szerint a sertet felmentő ítélet ellen felebbezhet, ha a vádló nem felebbezett (383. §. III. ± b.). Sajnos, itt a törvényben egy rés észlelhető, melyen keresztül, ha egyáltalában feltehető, hogy valaha lesz oly kormány, mely a vád képviselete körül visszaélést akar elkövetni, ez a vádlott javára az említett résen besurranhat. Ugyanis, ha a bíróság a vádlottat fölmentette, a sértett mint pótmagánvádló felebbezéssel csak akkor léphet be a perbe, ha a közvádló nem felebbezett; de ha ez felebbezéssel élt, a sértett felebbezését, mint a törvényben kizártat, az első- biróság köteles a limine visszautasítani (389. §.). Már most, ha ki akarjuk zárni azt, hogy a vádlott a kir. ítélő tábla által elítéltessék, - utasítani kell a főügyészt, hogy az ügyész felebbezését vonja vissza; mely esetben a sértett pótmagán vádlói minőségben többé be nem léphet a perbe, s így ezen a réven a kormánytól függő vádmonopolium biztosítható. A felfolyamodásnál ez meg nem történhetik, mert ott már körültekintőbb volt a törvényhozó s kijelentette, hogy ha az ügyész felfolyamodással élt és azt vissza nem vonta: a sertett felfolyamodása nem vehető figyelembe. Itt tehát az ügyész nem csalhatja kelepczébe a sértettet, mert a sértett felfolyamodása csak akkor útasítható vissza, ha az ügyész saját felfolyamodását vissza nem vonta. Miután pedig a felfolyamodás ép úgy, mint a felebbezés, mindaddig visszavonható, míg csak a kir. ítélő tábla a másodfokú határozat czéljából tartott zárt ülést meg nem kezdette, ebből következik, hogy a sértettnek az ügyészszel parallel bejelentett felfolyamodását az elsőbiróság soha sem utaíthatja vissza, mint kizártat, mert az csak esetleg van a törvény által kizárva, jele- síil csak akkor, ha az ügyész saját felfolyamodását vissza nem vonta. Látható ebből, hogy felebbezésnél is így kellett volna a sértett felebbezési jogát szabályozni, vagyis ki kellett volna itt 3 255
