Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Vargha Ferencz: A bűnvádi perrendtartás perorvoslati rendszere [170., 1900]
31 közvádlóink perorvoslati nyilatkozatukat annak a nyomorult vádlottnak nyilatkozatától tették volna függővé; de nemcsak a tények, hanem a föltevések s lehetőségek ellen is kell védekeznünk. Ezt a védekezést pedig lehetővé teszi a törvény, midőn előirja, hogy előbb mindig a vádlónak kell nyilatkoznia. A joggyakorlat szerint a perorvoslat tartalma csak annyiban korlátozta a felső bírót, hogy in pejus nem változtathatta meg az ítéletet, ha a vádló nem felebbezett; sőt ez sem volt kivétel nélküli szabály, mert a hivatalból való felülvizsgálat ósdi, elavult intézménye a legutóbbi időkig fentartotta magát; a mi a vádlott terhére való reformálást a közvádló passivitása esetén is lehetővé tette. A törvény életbeléptetése után ez is a lomtárba kerül egyéb, curiositásba menő többi társaival együtt s tekintet nélkül a vád súlyosságára, kivétel nélkül érvényes lesz az a szabály, mely szerint: A felülvizsgálat, kivéve a hivatalból figyelembe veendő semmiségi eseteket, csak az ítéletnek felebbezéssel megtámadott intézkedésére szorítkozik (387. §.). Sőt a törvény tovább megy, s kijelenti, hogyha az összes felebbezéseket visszavonták; felülvizsgálatnak még hivatalból figyelembe veendő semmiségiok miatt sincs helye. Ezzel a kijelentéssel a törvény ismét égjük erősségét döntötte le az inquisitorius természetű hagyományoknak s a felső- biró revisionális jogát kizárólag a felek akaratától tette függővé; s e téren még tovább ment, mint az elsőfokú eljárásban. Ott ugyanis a dominus litis a vádló ; annak visszalépése megakasztja a további eljárást; a felsőfokon ellenben az eljárás folytatása nem a vádlótól, hanem a felebbezőtől függ; nem a vádló hanem az akaszthatja meg a felsőbiró eljárását, a ki felebbezett. A felek nyilatkozata azonban nemcsak általában a felebb- viteli eljárás lehetőségére, hanem arra nézve is korlátokat állít fel, hogy a felső biró miljr körben mozogjon, mert eltekintve a hivatalból figyelembe veendő semmiségi esetektől — az ítéletnek csak felebbezéssel megtámadott része vizsgálható felül. Ennek a szabálynak hatályt ad a törvény ama rendelkezése, mely szerint a felebbezés bejelentésekor mindig világosan meg kell jelölni, hogy a felebbező a felebbezést az ítéletnek mily 253
