Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Vargha Ferencz: A bűnvádi perrendtartás perorvoslati rendszere [170., 1900]

“29

tábla mindig megsemmisíti az ítéletet (404. 423. §§.), ebből következik, hogy a legtöbb olyan esetben, midőn ma csak az Ítélet megváltoztatásának volt helye, ez után az elsőfokú ítélet meg lesz semmisítendő ; s a megváltoztató ítélet formáját csak akkor használhatja a kir. Ítélő tábla:

aj ha a vádló a felmentett vádlott ellen elítélés ;

b) az elitéit vádlott fölmentés okából tisztán a bizonyítás szempontjából

c) az elitéit vádlott a minősítés elfogadásával a törvény keretén belül, tehát a 92. §. mellőzésével, enyhébb ;

d) a vádló a minősítés elfogadásával, a törvény keretén belül súlyosabb büntetés kiszabása miatt, végül:

e) ha a felek a l'elebbezést csupán a magánjogi igény tárgyában vagy a bűnügyi költségek miatt használták (BP. 401. §. utolsó bek., 385. §. 2. 3. p., 423. §. 3. bek.). Más esetekben, sőt a most felsorolt esetekben is, ha a felebbezés még semmiségi okra is van alapítva, s az alapos, a kir. ítélő tábla megsemmisíti az ítéletet.

Nem akarok e helyütt a semmiségi okokkal egyenként foglalkozni, mert hiszen azok taxatíve s oly szabatosan vannak felsorolva, hogy eltekintve attól az esettől, midőn a bizonyítékok mérlegelése szempontjából vitás a kérdés : a felek már a priori tisztába lehetnek azzal, hogy a perorvoslat sikerre vezet e vagy nem. Ez míg egyrészt csökkenti a jogi bizonytalanságot, másrészt a semmiségi okok taxativ felsorolása, s azoknak a gyakorlatba való átmenetele, csökkenteni fogja a perorvoslatok számát is, a melynek hullámzása a szerint mutat apályt vagy dagályt, a mint a perorvoslat sorsa meghatározott szabályoktól vágj' az egyes tanácsok judikaturájától függ, az előbbi kedvező eredményt várhatjuk törvényünktől, mely a részletes felsorolás rendszerét követte; ellenben az utóbbi, kedvezőtlen eredményt már tapasztalják Németországban, a hol a taxativ felsorolás helyett azt jelenti ki a törvény, hogy semmiségi ok akkor forog fenn, ha valamely alaki vagy anyagi jogszabályt a bíróság megsértett (376. §.).

Mielőtt a kir. ítélő tábla előtti eljárás tárgyalására térnék át, röviden még ismertetnem kell a törvénynek némely, a jog- gyakorlattól eltérő intézkedését.

251