Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Vargha Ferencz: A bűnvádi perrendtartás perorvoslati rendszere [170., 1900]
25 igazságszolgáltatás templomának csúcsára felállították a keresztet, pedig a mint a későbbi évtizedek szomorú tapasztalatai megmutatták, csak a küszöbére léptek annak. Hozzáfogtak az eljárás hatalmas épületének kiépítéséhez, de nem haladtak tovább az alapozás munkálatainál; s a solid talajra — viskót építettek. Nem akarom a hasonlatokat tovább fűzni, mert félreértésre vezethetne; nem azt akartam ezzel mondani, mintha a reformálás kiindulását is elitélném, ellenkezőleg, az máshonnan, mint az elsőfokú eljárásból nem is indulhatott ki; vajon melyik építésznek jutna eszébe előbb a tetőt s csak az után a fundamentumot felépíteni? Ép ily bizarr, képtelen vállalkozás lett volna az, mely a bűnper reformálását a felső fokon kezdi. Az eljárás átalakításához szerencsés kezekkel nyúlt a gyakorlat ; de mintha szellemi tőkéjének forrása kiapadt volna, az átalakítás nagy művét betetőzni nem merte; s a befejezést a törvény- hozásra bízta. Pedig hát, a mint átalakitotta az elsőfokú eljárást, ép úgy átalakíthatta volna a perorvoslati rendszert is. Azonban a haladás az első foknál véget ért, sígy részben ennek lesz tulajdonítható az, ha a BP. életbeléptetése nem fog oly simán menni a felső fokon, mint az elsőfokú eljárásban, mert, a mint már múltkori előadásomban is reámutattam, a mostani elsőfokú eljárás s a BP. rendszere közt lényeges különbség alig van; ellenben a perorvoslat rendszere a régitől lényegileg különböző. De lássuk a részleteket! Törvényszéknek elsőfokban hozott ítélete ellen felebbezés- nek van helye akir. Ítélő táblához (381. §.); hasonlókép felebbe- zés használható a kir. járásbíróság ítélete ellen is, a mit a kir. törvényszék bírál felül. (545. §.). A járásbíróság hatáskörébe utalt ügyek felülbirálatával nem foglalkozom; mert azt Edvi Illés Károly ügyvéd úr nagybecsű előadásában a múlt héten már tárgyalta. Tehát — szorítkozva — a törvényszék hatáskörébe utalt ügyekre, mint említém, szabály szerint a törvényszéknek minden elsöfokban hozott ítélete ellen felebbezésnek van helye a kir. ítélő táblához. Habár a törvényszék elsőfokban járt is el, ki van zárva a 247
