Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Vargha Ferencz: A bűnvádi perrendtartás perorvoslati rendszere [170., 1900]

modás, ha a vádtanács a vádlónak a vizsgálat elrendelése iránt tett indítványát — a vizsgálóbíró hasonló tárgyú végzésének akár megváltoztatásával, akár helybenhagyásával — elutasította. Ellenkező esetben csak egyfokú felfolyamodás használható. A vádtanács a 267., a törvényszék pedig a 268., 279., 283. §§. alapján első fokban, vagyis a nélkül, hogy a vizsgálóbíró e tárgyban határozott volna, letartóztathatja a terheltet; fölmerül tehát a kérdés, hogy van-e ilyen esetben is kétfokú felfolya­modásnak helye ? Nézetem szerint nincs, s a letartóztatás vagy a vizsgálati fogság kérdésében a kir. Ítélő tábla utolsó fokban dönt. mert a 378. §. kivételesen és csakis akkor engedi meg a kétfokú felfolyamodást, ha a vádtanács járt el másocl fokban; következéskép, ha a kir. ítélő tábla ilyen tárgyú végzés felett hozott másodfokú határozatot, a 378. §. első bekezdésében meghatározott az a szabály érvényes, mely szerint végzés ellen csak egyfokú felfolyamodásnak van helye, tehát a kir. Ítélő tábla határozata ellen a kúriára ez esetben felfolyamodni nem lehet. 4. A törvény tüzetesen meghatározza a felfolyamodás rend­jét, mely szerint: «a vizsgálóbírónak és a vádtanács elnökének végzéseit a vádtanács, a vádtanácsnak, a törvényszéknek, az esküdtbiróságnak és a kir. ítélő tábla részéről kiküldött bíró­nak vagy megbízott járásbíróságnak (403. §.) végzéseit a kir. ítélő tábla, a kir. Ítélő tábla végzéseit a kir. kúria vizsgálja fe­lül». Itt minden képzelhető forum fel van említve, de nincs szó a főtárgyalás elnökéről; holott a főtárgyalás elnöke több, fon­tos határozatot hozhat, ő határoz a feleknek az eljárásra vo­natkozó minden indítványa felett (296. §.), sőt rendbírságot is szabhat ki (297. §.), meg kell tehát állapítani, hogy a főtárgya­lás elnökének határozatát melyik biróság vizsgálja felül; s pe­dig annál inkább, mert a főtárgyalásról szóló XVIII. fejezet szabályai a kir. ítélő tábla (418. §.) s a kir. kúria előtt tartott (439. §.) tárgyaláson is alkalmazandók, tehát a felvetett kérdés mindhárom biróság előtt fölmerülhet. Igaz ugyan, hogy a 300. §. első bekezdése szerint az elnöknek a főtárgyalás folya­mán hozott közbeszóló határozatai ellen nincs helye felfolya­modásnak, ámde ugyanezen szakasz második bekezdése ki­mondja, hogy a 297. §. szerint a vádlott, magánvádló, tanú és

Next

/
Thumbnails
Contents