Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Reichard Zsigmond: A bűncselekvények osztályozása kriminologikus szempontból [169., 1900]
18 kedni és lopni, és felnövekedve a lopásból, rablásból, betörésből élnek; ha meggondoljuk, hogy van egész osztálya az embereknek, a kiknek életmódja és kereseti forrása az állandó bűn- cselekvényelkövetés; ha meggondoljuk, hogy vannak emberek, a kiket velük született szenvedélyük visz arra, hogy öljenek, akkor be kell látnunk, hogy az ilyenek elleni védekezés czéljá- ból nem túlságos nagy áldozat az, ha minden esetben, a mikor ily természet fenforgására van gyanú, azt a kérdést tekintjük legfontosabbnak, hogy az ily természetek létezését megismerhessük, és a vizsgálatot úgy rendezzük be, hogy annak eredménye az ily természet felismerése legyen. De ugyancsak abból, hogy az ily vizsgálat nehéz, ismét az következik, hogy az ily nagy apparátust csak szükség esetére kell mozgásba hoznunk, és egyáltalán nem kell mozgásba hoznunk oly esetekben, a melyekben nincs gyanú arra, bogy a bűnös természet ily félelmes foka íenforog. Ha pedig a bűntetteket és a kihágásokat egymástól az alapon választjuk szét, a mint fentebb kifejtetett, azaz úgy, hogy a kihágások közé sorolunk minden oly cselekvényt, a mely a bűnös-typus fenforgása tekintetében gyanút nem kelt, akkor elértük azt, hogy mindjárt az eljárás kezdetén lehetőség szerint elválasztottuk egymástól a bűntettesek két osztályát, és hogy a vizsgálatnak fent leirt nagy apparátusát nem tettük mozgásba azokban az esetekben, a melyekben az elkülönithetőnek látszik. Mennél alaposabban elválasztjuk egymástól a büntetendő cselekvények e két csoportját, annál helyesebben és megfelelőbben bánhatunk el mind a két csoportba tartozókkal. A mai büntető rendszerben a két csoport össze van vegyítve, és ez összevegyítés mindegyikre nézve akadálya a helyes elbánásnak. A mai büntető rendszerek csak quantitative különböztetik meg a csekély bűncselekvényt a nagy bűncselekvénytől, úgy hogy egyikre nagyobb büntetést szabnak ki, mint a másikra, de nem veszik figyelembe, hogy a tettesek egy részével toto coelo máskép kell bánni, mint a másikkal. A kellő megkülönböztetés hiányának eredménye aztán az, hogy egyrészről a kisebb bűn- cselekvényekkel való elbánás túlszigorú, másrészről meg a nagyobb bűncselekvényekkel való elbánás túlenvhe. A kellő megkülönböztetés hiányának következménye az is, hogy a büntetém