Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Nagy Ferencz: A kereskedelmi törvény revisiója [168., 1900]
18 ellenben sajnos a magánjog és keresk. jog területi viszonya az új polgári törvénykönyv által csak annyiban változik, a menynyiben ez Erdélyre s a tulajdonképpeni Magyarország területéhez csatolt határőrvidékre, valamint Fiumére is ki fog terjedni, a mely területek t. i. minden tekintetben a magyar országgyűlés hatásköre alatt állanak. Horvát-Szlavonországra ellenben az új polgári törvénykönyv nem fog kiterjedni, hanem a társországok autonómiája a magánjog terén azon túl is fenmaradván, továbbra is az ott érvényben lévő osztrák polgári törvénykönyv vagy egy esetleg helyébe lépő új horvát polgári törvénykönyv fogja a magánjogviszonyokat szabályozni. Lesz tehát az új magyar polgári törvénykönyv elkészülte után is kétféle magánjog a magyar korona területén s ennyiben a keresk. törvény revisiójánál ugyanazon helyzetben leszünk, melyben 1875-ben voltunk. Bármennyire indokolt lenne is tehát magában véve az új keresk. törvényből mindazt kihagyni, a mi tisztán magánjogi természeiü, ezt mégis csak azzal a korlátozással fogjuk tehetni, hogy oly intézkedéseket érintetlenül hagyjunk, melyek az egymástól eltérő magánjogoknak a keresk. forgalom számára történt kiegyenlítése végett vétettek fel. Sőt minthogy az új polgári törvénykönyv esetleg még több eltérést fog mutatni az osztrák polgári törvénykönyvtől, mint a mennyi jelenleg van, a midőn a magyar bírói gyakorlat is az osztrák polgári törvénykönyvből merít: az sem lehetetlen, hogy a kereskedelmi jogegység érdekében a kereskedelmi törvény magánjogi intézkedéseit nemcsak apasztani nem fogjuk, hanem még szaporítanunk keilend. VI. VI. Hátra van még röviden arról a kérdésről nyilatkoznom, mikor és hogyan fogjunk a kereskedelmi törvény revisiójához ? Azon viszony ecsetelése után, mely a kereskedelmi törvény és az általános magánjog között létezik: azt hiszem, fölösleges bizonyítani, hogy a kereskedelmi törvény revisiója csakis a polgári törvénykönyv kidolgozásával kapcsolatban történhetik, így történt ez Németországban is s erről a kapcsolatról csak abban az esetben lehetne és kellene lemondanunk, ha a polgári 200
