Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Nagy Ferencz: A kereskedelmi törvény revisiója [168., 1900]
14. körében fejlődtek ki, tehát csak ennek számára tarthatók fenn. De ezzel szemben mi sem zárkózhattunk el azon tekintet elől, hogy a kereskedelmi speculátiók a kereskedői hivatástól függetlenül is gyakran fordulnak elő, hogy a modern forgalmi élet általában bizonyos kereskedelmi jelleget öltött, commercialisáló- dott, minélfogva nincs meg többé annak a jogosultsága, hogy a kereskedők és nemkereskedők azonos ügyleteit különböző jogi elbírálás alá helyezzük. Annál kevésbbé lehetett szó arról, hogy a magunk kereskedelmi törvényét, ellentétben az általános európai fejlődéssel, az alanyi rendszeren építsük fel, mert azt láttuk, hogy a kereskedelmi jog az általános kötelmi jogot is a maga szellemében átalakítja, hogy erős törekvés mutatkozik arra, hogy az általános kötelmi jog annyira kereskedelmivé tétessék, miszerint külön kereskedelmi jogra ne is legyen szükség, a mint hogy pl. Schweizban e törekvés meg is valósíttatott s nálunk is voltak, a kik ezt indítványozták. De ime, ismét a mi mestereink: maguk a németek azok, a kik ezt a rendszert jónak találták megint félredobni s ezzel oda jutottunk, hogy a kereskedelmi törvény rendszerének, oszlopainak szilárdságába vetett bizalmunk is meg van rendülve. Az új német kereskedelmi törvény két irányban változtatta meg az előbbi törvény rendszerét: 1. a kereskedő fogalmának kiterjesztése által oly üzletek bevonásával, melyek nem szorosan kereskedelmi üzletek, hanem csak kereskedelmi módon folytattatnak, nem vévén ki még az ingatlanok adásvételére irányuló üzleteket sem, melyek eddig, úgy mint nálunk, a kereskedelmi jog köréből ki voltak zárva; 2. a kereskedelmi ügyletek körének korlátozása által kizárólag a kereskedők ügyleteire, úgy, hogy a nemkereskedők által is köthető tárgyilagos kereskedelmi ügyletek categoriája teljesen mellőztetett. Az új német kereskedelmi törvény tehát egyrészt megbontotta azt a szigorú kölcsönösségi viszonyt, mely a kereskedő és a kereskedelmi ügyletek között létezett s bár ezzel a kereskedelmi jog kiterjedési körét tágította is, de másfelől a kereskedelmi ügyleteknek tisztán alanyi alapra való helyezése által visszalökte ismét a kereskedelmi jogot azon szűk határok közé, J96
