Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Nagy Ferencz: A kereskedelmi törvény revisiója [168., 1900]
10 lyozott s a közkereseti és részvénytársaság combinátióján alapuló korlátolt felelősségű társaságé (Gesellschaft mit beschränkter Haftung), melyet e testület kebelében Neumann Ármin tagtársunk ismertetett, talán elmellőzhetjük ugyan, bár a kérdést alapos megfontolás tárgyává kell tennünk. Annál kétségtelenebb azonban különösen a részvénytársasági és szövetkezeti jog gyökeres revisiójának szüksége. Az utóbbira nézve e szükség még nem nyert teljes kielégítést a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898: XXIII. t.-cz. által, mert azok a szövetkezetek, melyek az Országos központi hitelszövetkezetbe való belépéssel vagy a nélkül az új törvény uralma alá nem helyezkednek, tovább is kizárólag a kereskedelmi törvény rendelkezései alatt állanak, a melyek épen lehetővé tették, hogy a szövetkezetek terén oly sok visszaélés keletkezzék 8 a szövetkezetek nyerészkedési czélokra használtassanak fel. A szövetkezeti jog általános reformja tehát, a mint azt az általam szerkesztett eredeti törvényjavaslat czélozta, ha nem is külön törvényben, de a kereskedelmi törvény revisiójával kapcsolatban, tovább is napirenden van. De nem kevésbbé elodázhatlan a részvény- társasági jog reformja. A normatív-szabályok rendszere, melyet a kereskedelmi törvény, ellentétben a korábbi engedélyezési rendszerrel, követ, helyes ugyan s továbbra is fentartandó. De e rendszer nálunk oly liberálisan és enyhén van keresztülvive, hogy sem az alapítás és ügykezelés soliditását és kellő ellenőrzését nem biztosítja, sem a visszaéléseket meg nem akadályozza. Utalok különösen a nem készpénzbeli betétekre vonatkozó intézkedésekre, melyek az aránytalan túlbecslések ellen egészen hatálytalanok ; a törvényszéki ellenőrzés gyengeségére; a felügyelőbizottsági intézmény teljes elkorcsosodására; a mérlegek és egyéb számadások gyakori megbizhatlanságára, stb. Okvetlenül szükséges tehát különösen az 1884. évi német részvény törvény példájára, a mely az új német kereskedelmi törvénybe is átment, szigorúbb rendszabályokat felállítani s gondoskodni arról, hogy az alapítás és ügykezelés hatályosabb ellenőrzés alá kerüljön. A részvénytársasági jog revisiójának keretében helyén való lenne esetleg azokat a különleges garantiákat is felállítani,. melyek a takarékpénztári betevők érdekeinek megóvására kívánatosnak mutatkoztak. 192
