Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Nagy Ferencz: A kereskedelmi törvény revisiója [168., 1900]
4 pedig általánosan el volt ismerve, hogy a német kereskedelmi törvény az összes európai hasonló törvények között csakugyan a legjelesebb volt s kereskedelmi összeköttetéseinket s a kereskedelmi és hiteli viszonyokat tekintve hozzánk legközelebb állott. Szinte csodálkozni lehet azon, hogy szolgaibb módon nem utánoztuk a német törvényt, hogy a modern forgalmi jogélet iskolája nélkül mégis képesek voltunk kritikát is gyakorolni fölötte, sokat mellőzni belőle, a mit nem helyeseltünk, sokat másként csinálni, sokat felvenni a mi törvényünkbe, a mi a német törvényben hiányzott. A fődolog mindenesetre az volt, hogy olyan törvényt alkossunk, a mely idegen származása daczára nyelvében és tartalmában könnyen és gyorson indigenává váljék s úgy simuljon a nemzet testéhez, hogy azzal mielőbb szervesen összeforrjon. Ez pedig a kereskedelmi törvénynek kétségtelenül sikerült. Magyaros és világos nyelvezete, külső rendszerének áttekinthetősége csakhamar népszerűvé tette úgy a jogászok, mint a kereskedők körében. Az irodalom a legmelegebb rokonszenvvel terjesztette ismeretét s a biróságok legjobb erőiket bízták meg annak, alkalmazásával és magyarázatával. Valóban bámulatos, mily gyorsan assimiláltuk ezt az új nagy joganyagot s ha ebben hathatós segítségünkre volt is ugyancsak a gazdag német irodalom és gyakorlat: pár év alatt már annyira otthon éreztük magunkat a kereskedelmi törvény házában, hogy az idegen származás tudatának ébrentartása mindinkább háttérbe szorult s folyton erösbödő önállóságra tettünk szert annak feldolgozásában. De vájjon sikerült volna-e a gyors assi- milatio, ha át nem lettünk volna hatva annak tudatától, hogy a kereskedelmi törvény intézkedései tartalmilag is teljesen megfelelnek a hazai viszonyoknak ? Nem bizonyltjá é éppen ez a körülmény legjobban, hogy azt kereskedelmi forgalmunk érdekeivel, a közhitei követelményeivel összhangban állónak tekintettük? Hiszen lehettek véleménykülönbségek egyik-másik intézkedés czélszerűsége, helyessége iránt. De hogy a kereskedelmi törvény a maga egészében véve jó törvény volt: azt mindenki elismerte. S ne feledjük el, hogy a kereskedelmi törvény még nagy közjogi és általános magánjogi missiót is végzett. Megteremtette a jogegységet a magyar korona összes országai között s ez által közelebb hozta egymáshoz azokat a terü186
