Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: A járásbíróság előtti eljárás különös tekintettel a vád képviseletére [167., 1900]
4A második módszer az, hogy az egyes biró eljárásának: szabályait az általános bűnvádi perrendtartásba olvasztják beás pedig oly módon, hogy a törvény minden egyes §-nál, a § minden egyes rendelkezésére nézve világosan megmondja, hogy az vagy csak a társasbirósági eljárásra, vagy az egyes biró eljárására is vonatkozik. E rendszert követi a német bir. BP. Németországban a kihágások és egyes külön megjelölt vétségek a schöffenbiróság hatásköréhez tartoznak. E bíróság hatásköre tehát lényegileg ugyanaz, a mi nálunk a járásbíróságé. Eljárásának szabályait a német bir. BP. oly módon foglalja magában,, hogy az egyes rendelkezéseknél külön megjelöli azokat, a melyek a schöffenbiróság előtti eljárásban is alkalmazandók. Végre a harmadik módszer az, a melyet a mi törvényünk követ. Ez is az általános bűnvádi perrendtartásba vette fel a járásbirósági eljárás szabályozását, ezt azonban nem oly módon tette, mint a német BP. Törvényünk külön fejezetet nyi- tott a járásbíróság előtti eljárásnak, s ebben összefoglalta mindazt, a mi csakis az egyes bírói eljárásra vonatkozik. E fejezet azonban természetesen nem meríti ki egészen a járásbíróság előtti eljárás szabályozását; mert vannak a bűnvádi perrendtartásnak oly fejezetei, illetőleg rendelkezései, a melyek a társasbirósági és a járásbirósági eljárásra egyaránt vonatkoznak. BP. XXIX. fejezete ezeket nem ismétli, hanem egyszerűen csak utal arra, hogy a megelőző fejezetek rendelkezései a járásbíróság hatáskörébe utalt bűnvádi ügyekben is alkalmazandók, a mennyiben a jelen (t. i. a XXIX.) fejezet eltérő szabályokat nem tartalmaz (521. §). Ez a harmadik módszer, a melyhez ime nekünk van szerencsénk. Nem vonok párhuzamot e három módszer között, mert hiszen bevégzett ténynyel állunk szemben. Böviden azonban rá kell mutatnom azokra a nehézségekre, a melyeket törvényünk a magyar biró nyakába hárított az által, hogy az imént ecsetelt harmadik módszert fogadta el. Nézzük, hogy minő helyzetben lesz az a járásbiró, a ki január 1-től kezdve a hatásköréhez utalt büntető ügyekben Ítélni fog. Előtte áll egy 40. §-ból álló fejezet (521 — 560. §), mely az ő eljárását szabályozza. Csak 40. §. Ez valóban kevés, holott az eddigi szabályzat 108 §-ból állott. Azonban olvassa el az 166
